Az indiai férfi több ezer kilométert tett meg kerékpárral, hogy együtt lehessen a nővel, akit szeretett, és akit feleségül akart venni.
Azt mondják, a szerelem legyőz minden akadályt, és ez a történet nagyszerű példa erre. Az indiai Pradyumna Kumar Mahanandia, közismertebb nevén PK Mahanandia, egy indiai művész, aki több mint 6 ezer kilométeres utat tett meg biciklivel Indiától Svédországig, hogy újra találkozhasson szerelmével, Charlotte Von Schedvinnel.
A pár akkor találkozott először, amikor Von Schedvin 1975-ben Indiába utazott. PK Mahanandia akkoriban Delhiben élt, és arról volt híres, hogy 10 perc alatt bárkiről képes volt elkészíteni egy portrét. A nő hallott a tehetséges portrékészítőről, és felkereste őt. Az első találkozás után azonban nem volt elégedett a portréjával, és másnap újra felkereste a művészt. Amikor a második portré sem sikerült, Mahanandia meglepő vallomást tett a nőnek.
Elmagyarázta, hogy azért nem tudott a rajzolásra összpontosítani, mert az édesanyja egy évekkel korábbi jóslata járt az eszében, és elterelte a figyelmét. Mahanandia a dalit, vagyis az érinthetetlenek kasztjába tartozott, ezért gyerekként állandó diszkriminációval szembesült.
Az édesanyja azzal vigasztalta, hogy elmesélte neki, milyen jövőt jósolt a fiának egy médium, akit nem sokkal a születése után keresett fel. A jóslat értelmében Mahanandia egy olyan nőt vesz majd feleségül, aki egy távoli országból származik, a Bika jegyében született, zenész és egy saját erdő tulajdonosa.
Amikor találkozott Von Schedvinnel, a férfinak azonnal eszébe jutott a jövendölés, és meg is kérdezte tőle mindazokat a dolgokat, amiket a jóslat kijelentett. Meglepő módon a nőnek, aki egy svéd nemesi családból származott, valóban volt egy erdeje, zongorázott, és a Bika jegyében született. „Egy belső hang volt az, ami azt mondta nekem, hogy ő az igazi. Az első találkozásunkkor úgy vonzódtunk egymáshoz, mint két mágnes. Szerelem volt első látásra” – mesélte Mahanandia.
A nőt nem riasztották el az ismeretlen férfi kérdései, sőt, éppen ellenkezőleg, felkeltették a kíváncsiságát. Sokat beszélgettek, és a férfi végül meggyőzte a lányt, hogy látogasson el vele Orissába, ahol gyerekkorában élt. A pár az út során egymásba szeretett, és amikor visszatértek Delhibe, Von Schedvin találkozott a férfi szüleivel is. Miután megkapták a család áldását, megtartották az indiai hagyományoknak megfelelő esküvői szertartást.
Von Schedvin egy híres hippi útvonalon érkezett Indiába, amely Európán, Törökországon, Iránon, Afganisztánon és Pakisztánon keresztül vezetett, és 22 nap alatt tette meg az utat a barátaival. Nem sokkal később haza kellett utaznia, de Mahanandia megígérte, hogy követi őt szülővárosába, a svédországi Borasba.
A következő egy évben levélben tartották a kapcsolatot. A férfi nem engedhette meg magának a repülőjegyet, de mindenáron be akarta tartani az ígéretét. Ezért eladta mindenét, amije volt, hogy vegyen egy biciklit, és elhatározta, hogy ugyanazon az útvonalon jut el Svédországba, amin a nő korábban Indiába érkezett.
1977. január 22-én indult el, és naponta körülbelül 70 kilométert tett meg. Amikor Mahanandia később felidézte kontinenseken átívelő kalandját, megjegyezte, hogy a világ akkoriban még teljesen más hely volt, mint ma, például nem volt szüksége vízumra, az emberek pedig kevésbé voltak elfoglaltak. Ugyanakkor a művészete is a segítségére volt az útja során: „A művészet ismét a segítségemre sietett. Azt hiszem, a szeretet egyetemes nyelv, és az emberek megértik ezt” – mondta.
Arra a kérdésre, mennyire viselte meg a fárasztó utazás, a férfi azt válaszolta: „Fájtak a lábaim. De az izgalom, hogy találkozhatok Charlotte-tal és új helyeket láthatok, tartották bennem a lelket.”
Mahanandia 1977. május 28-án érkezett meg Európába, és úgy döntött, hogy az út utolsó szakaszát vonattal teszi meg. Svédországba érkezve találkozott szerelme családjával, és miután az ő áldásukat is megkapták, hivatalosan is összeházasodtak. Természetesen voltak kihívások, amikkel szembe kellett nézniük, de együtt voltak, és készen álltak a nehézségekre.
„Fogalmam sem volt az európai kultúráról. Minden új volt számomra, de Charlotte minden lépésemben támogatott. Ő nagyon különleges ember. Még mindig ugyanolyan szerelmes vagyok, mint 1975-ben” – nyilatkozta a férfi évekkel később.
A házaspár még mindig Svédországban él, és két gyerekük született. „Azt tettem, amit tennem kellett. Nem volt pénzem, de találkoznom kellett vele. Szerelemből kerékpároztam, de sosem szerettem kerékpározni. Ilyen egyszerű” – foglalta össze a történetét Mahanandia.
