A mesterséges intelligencia segítségével a tudósok olyan fehérjéket terveztek, amelyek a közeljövőben új kezelési módot kínálhatnak a kígyómarások ellen. A laboratóriumi kísérletek során az egyedi fehérjék megmentették azoknak az egereknek az életét, amelyek halálos adag kígyómérget kaptak – írja a Nature magazinban megjelent tanulmány.
Timothy Jenkins a Lyngby-i Dán Műszaki Egyetem orvosi biotechnológiára szakosodott kutatója, aki évek óta próbál új kezeléseket kifejleszteni a kígyómarások kezelésére, egy olyan elméletre alapozta a munkáját, amelyért három tudós 2024-ben kémiai Nobel-díjat kapott.
Jenkins 2022-ben fedezte fel David Baker, a seattle-i University of Washington School of Medicine biokémikusának, a három Nobel-díjas egyikének tanulmányát, ami olyan AI által tervezett fehérjékről szólt, amelyek szuperragasztó módjára tapadnak bizonyos molekulákhoz.
Ennek alapján próbált olyan fehérjéket tervezni a mesterséges intelligencia segítségével, amelyek a kígyóméreg méreganyagaira tapadnának és semlegesítenék azokat.
Világszerte évente mintegy 100 ezer ember hal meg kígyómarások következtében, és bár léteznek ellenmérgek, a technológia Jenkins szerint elavult. Jelenleg az ellenmérgek előállításához a kígyók mérgére van szükség, amiből aztán egy kis adagot befecskendeznek egy nagytestű állatba, például lovakba, hogy megkapják a szükséges antitesteket, amit beadhatnak a kígyómarások áldozatainak.
Az ellenméreg előállítása azonban költséges és időigényes, ezért a tudósok folyamatosan más módszerek után kutatnak. A mesterséges intelligencia segítségével a tudósok elvileg gyorsan és viszonylag olcsón állíthatnának elő specifikus toxinokat célzó fehérjéket, gyakorlatilag a semmiből.
A kutatók azt a feladatot adták a mesterséges intelligenciának, hogy tervezzen olyan fehérjéket, amelyek rátapadnak a mérgek toxinjaira, majd legyártották az AI által tervezett fehérjéket egy laboratóriumban. A fehérjék lényegében úgy működtek, mint egy mágneses kupak, ami letakarja egy kulcs hegyét, hogy az ne illeszkedjen bele a zárba, így megakadályozták, hogy a toxin a sejtekhez jusson.
A kutatócsoport 20 egérnek adta be az egyedi fehérjéket, miután halálos adag kobramérget adtak be az állatoknak. Az egerek egyik csoportja egyszerre kapta meg a két injekciót, míg egy másik csoport csak a méreg beadása után 15 perccel kapta meg az ellenszert. A kísérlet során minden egér életben maradt.
A kutatócsoport célja, hogy olyan készítményeket fejlesszen ki, amiket embereken is alkalmazhatnak.