Az élet írja a legszebb meséket.
Ez az orvosnő nem is gondolta, hogy a szabadnap, amelyet nem a betegeivel töltött a szívgyógyászaton, ennyire megdobogtatja majd a szívét. Elfogadta párja meghívását egy mesefilmre a moziba, de nem számított arra, hogy a főszereplők ennyire kísértetiesen hasonlítanak majd rá és a párjára.
A filmvásznon épp egy meghitt jelenet zajlik, amikor felkapcsolódnak a reflektorfények és a mesebeli lánykérés valódivá válik.
Mi több a boldogságtól meghatott menyasszony nem is sejteti, hogy a mögöttük lévő sorokban a családtagok, barátok és szeretteik ültek mindvégig.
Legyen épp oly csodás életük, mint a mesékben, hogy úgy emlékezzen mindenki rájuk, mint akik „boldogan éltek, míg meg nem haltak”.
