KuriózumA megtört szív szindróma tünetei a szívrohamra hasonlítanak: a nőket nagyobb arányban...

A megtört szív szindróma tünetei a szívrohamra hasonlítanak: a nőket nagyobb arányban érinti, de a férfiak kétszer nagyobb valószínűséggel halnak bele

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket Facebook Messengeren, a Viberen, a Telegramon, Whatsappon és a Google Hírek-en!

A megtört szív szindrómát, vagy hivatalos orvosi nevén takotsubo kardiomiopátiát intenzív érzelmi vagy fizikai stressz, például egy szerettünk elvesztése, egy súlyos baleset, stb. okozza. A szívrohamhoz hasonló tünetekkel jelentkezik (mellkasi fájdalom, légszomj), de a koszorúerek elzáródása nélkül. A szív, különösen a bal kamra alakja megváltozik, és átmenetileg csökken a teljesítőképessége.

Bár a megtört szív szindróma túlnyomórészt a nőket érinti, a férfiaknál kétszer nagyobb a kockázata annak, hogy meghalnak ebben az állapotban – derül ki a Journal of the American Heart Association című folyóiratban nemrégiben közzétett tanulmányból. A kutatás, amely közel 200 ezer amerikai beteg adatait elemezte 2016 és 2020 között, a férfiaknál 11,2%-os halálozási arányt állapított meg, míg a nőknél 5,5%-ot.

A betegséget először Japánban írták le 1990-ben, innen ered az orvosi elnevezése is – a takotsubo egy hagyományos japán edény, amelyet a halászok polipok fogására használnak, ennek az alakjára emlékeztet a bal kamra megváltozott formája: alul kerek, felül elkeskenyedik.

Az új tanulmány által elemzett adatok megerősítették a már ismert tendenciát: a szindróma túlnyomórészt nőket érint – a bejelentett esetek több mint 90%-a 58 és 75 év közötti nőknél fordul elő. Más tanulmányok már korábban kimutatták, hogy az eredetileg szívroham-gyanús nők akár 5%-a szenvedhet valójában ebben a betegségben.

A halálozási arányban azonban jelentős különbséget figyeltek meg. Bár az általános halálozási átlag 6,5% volt, a férfiak esetében ez 11,2% volt, ami majdnem kétszerese a nőknél megállapított 5,5%-nak.

Ez a kiváltó tényezők természetével magyarázható. A férfiaknál a szindróma gyakran társul nagyobb fizikai megterheléssel, például műtéttel, súlyos fertőzéssel vagy más orvosi vészhelyzettel. A nőknél a kiváltó okok gyakrabban érzelmi jellegűek, például egy közeli személy elvesztése vagy egy megrázó szakítás.

A kutatók ugyanakkor a nemek közötti hormonális különbségek szerepét is figyelembe vették. Úgy tűnik, hogy az ösztrogén egyfajta természetes védelmet nyújt a stresszhormonok szívre gyakorolt negatív hatásaival szemben. Ahogy a menopauza után csökken az ösztrogénszint, ez a gát fokozatosan eltűnik, és a nők kiszolgáltatottabbá válnak a hirtelen stressz hatásainak.

A szakértők úgy vélik, hogy a stresszhormonok, például az adrenalin megugrása sokkot okoz a szívnek, és olyan változásokat vált ki a szívizomsejtekben vagy a koszorúerekben, amelyek megakadályozzák a bal kamra hatékony összehúzódását.

A kiváltó okok listáján az érzelmi megrázkódtatásokon és súlyos betegségeken kívül szerepel többek között a pénzügyi veszteség okozta stressz, illetve a nyilvános szerepléstől való félelem is.

A szívrohamhoz hasonló tünetek miatt a szindróma diagnosztizálása még a tapasztalt orvosok számára is kihívást jelent. Az egyértelmű diagnózis felállításához az orvosok néhány alapvető támpontra támaszkodnak: a koszorúerek elzáródásának hiányára, amit az angiográfia mutat, és a bal kamra falának rendellenes mozgására, amit a szívultrahang mutat.

A megtört szív szindrómára jelenleg nincs specifikus kezelés. Az orvosok általában a szívelégtelenség más formáinál is használt gyógyszeres kezelést alkalmazzák: béta-blokkolók, angiotenzin-konvertáló enzim gátlók (ACE-gátlók) és vízhajtók keverékét.

A megfelelő kezelés hiánya azonban súlyos szövődményekhez vezethet. A betegek közel 36%-ánál alakul ki pangásos szívelégtelenség, 20,7%-uknál pitvarfibrilláció, súlyos esetekben pedig kardiogén sokk (6,6%), stroke (5,3%) vagy szívmegállás (3,4%).

Egyes szövődmények, mint például az embóliás stroke, megelőzhetők a véralvadásgátló gyógyszeres kezelés korai megkezdésével a jelentősen legyengült szívizomzatú vagy pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél – ez a ritmuszavar nagymértékben növeli a stroke kockázatát” – mondja Dr. M. Reza Movahed, a tanulmány vezető szerzője.

A jó hír az, hogy a legtöbb esetben a szívműködés fokozatosan helyreáll. A legtöbb beteg két hónapon belül teljesen felépül, és a kiújulás kockázata alacsony. Ritka esetekben azonban az állapot végzetes is lehet.

Bár az állapotot már több mint 30 éve ismerik, számos aspektus továbbra is tisztázatlan, kezdve a kialakulás pontos mechanizmusától. Nem minden esetet vált ki érzelmi veszteség, de egyértelmű, hogy a súlyos érzelmi stressz negatív következményekkel járhat a szívre nézve.

RSS Feed Beágyazás

Ezeket olvastad már?

    Legfrissebb

    Hirdetés

    Aktuális kedvencek



    Ez is tetszeni fog

    Kapcsolódó cikkek