Napjainkban a pozitív pszichológia és a mentál higiénia egyre nagyobb teret hódít és nemcsak a lelki kóros folyamatok kerülnek előtérbe, hanem azok az erőforrások is a kutatások által, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy megértsük és megtapasztaljuk azt, hogy mitől lehetünk boldogabbak.
A Mental Health Alapítvány állítása szerint mások rendszeres segítése szervesen hozzájárul a saját mentális egészségünk fenntartásához. A téma szaktekintélyei szerint az önkéntes és feltétel nélküli segítség egyrészt csökkenti a stresszt, másrészt javítja a lelki és kedélyállapotot, növeli a boldogságérzetet és az önbecsülést.
Az élet nem monodráma, és ha egy pillanatra megállunk a rohanásból rájövünk, hogy egy láthatatlan szál kapcsol össze minden élőlénnyel. Az ember társadalmi lény, amely a törzsfejlődés során teljes mértékben kipusztult volna, ha egyedül, elzárkózottan élte volna életét és nem működött volna együtt a szűkebb családi és tágabb társadalmi környezetével.
A nagylelkűség és segítőkészség gyakorlása olyan testi élettani elváltozásokat hoz létre, amely a boldogság érzésével azonosítódik és hozzájárul egy aktívabb életvitelhez, segít megoldani személyes problémákat és jelentősen növeli az önértékelést. Ugyancsak a nagylelkűséggel mutat pozitív korrelációt a magabiztosság, az optimizmus érzése, illetve ez a magatartás csökkenti az egyedüllét és elidegenedés érzését is.
Az altruizmus nemcsak rövidtávon jótékony a lelki egészségnek, hanem hosszú távú hozadéka is van. Az altruista személyek mivel sok szép emléket halmoznak fel ezeket a jövőben könnyebben idézik fel, ami hozzájárul a nehéz idők leküzdéséhez. Másrészt a feltétel nélküli segítés hozzájárul a stressz csökkentéséhez. A pozitív érzések megerősítik az immunrendszert és csökkentik a stressz által okozott idegi feszültséget. Az agresszivitás, a harag, a düh olyan érzések, amelyek negatív hatással vannak a psziché és a test egészségére. Ezzel ellentétben a nagylelkűség és mások segítése javítja az életminőséget és meghosszabbítja azt.
A tanulmányok azt mutatják, hogy amikor másokat segítünk akkor egyfajta jutalékot kapunk, ez mélyen az emberi lényünkben gyökerezik és különböző társadalmi és kulturális kontextusokban nyilvánul meg. (Journal of Personality and Social Psychology – “Prosocial Spending and Well-Being: Cross-Cultural Evidence for a Psychological Universal”)
Egy kísérletsorozat eredményei kapcsán szintén az került napvilágra, hogy az egész világon az embereknek az okozza az egyik legnagyobb örömet, ha adhatnak, ajándékozhatnak. A tudósok ezt a lelkiállapotot “ragyogásnak” nevezték. Összefoglalóként megtudhatjuk, hogy a tudományos kísérletek tükrében állítható, hogy a boldogság egy olyan állapot, amely nem az anyagi világ bősége által érhető el, hanem inkább egy következménye mindannak, ahogyan élünk, ahogyan szeretünk és segítünk. Így a boldogság nem az anyagi világ dimenziójában, hanem inkább egy spirituális dimenzió által közelíthető meg leginkább.
