Kína egy példátlan digitális megfigyelési modellt vezet be, amely mesterséges intelligenciát használ az ország mintegy 1,4 milliárd lakosának megfigyelésére és ellenőrzésére.
Az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (ASPI) legújabb jelentése szerint, amit a Daily Mail idézett, Peking a mesterséges intelligenciát az autoriter ellenőrzés precíziós eszközévé alakítja, amely képes a hatóságok segítségével valós időben nyomon követni, elemezni és reagálni.
A Kínai Kommunista Párt máris használja a technológiát a tiltakozások előrejelzésére, a börtönökben fogva tartott foglyok érzelmi állapotának értelmezésére és a nyilvános területek megfigyelésére. Nathan Attrill, az ASPI elemzője szerint a mesterséges intelligencia „hatékonyabbá” teszi az ellenőrzési rendszereket, lehetővé téve hatalmas számú ember megfigyelését korlátozott forrásokkal.
Hszi Csin-ping elnök folyamatosan hangsúlyozza az AI fontosságát a „stabilitás” fenntartásában, amelyet a szakértők a politikai ellenőrzés megerősítésének értelmeznek.
Az ASPI becslései szerint Kínában körülbelül 600 millió megfigyelő kamera működik, ami azt jelenti, hogy három kamera jut minden hét emberre. Ugyanakkor egyre több kamera rendelkezik arcfelismerő és helymeghatározó funkcióval.
Sanghajból származó dokumentumokból az is kiderül, hogy mesterséges intelligenciával koordinált kamerák és drónok bevezetését tervezik, amelyek feladata a nyilvános helyeken elkövetett bűncselekmények vagy csoportosulások felderítése, és szükség esetén a hatóságok riasztása tüntetések esetén (ami Kínában nem jellemző).
A Legfelsőbb Bíróság emellett előírja, hogy 2025-ig minden kínai bíróságnak be kell vezetnie olyan mesterséges intelligencia rendszereket, amelyek képesek segíteni az adminisztratív és bírósági eljárásokban. Sanghajban már léteznek olyan algoritmusok, amelyek ajánlást tesznek az ügyészeknek.
Az ASPI jelentése szerint a jelenlegi ütemben a mesterséges intelligencia végül a kínai büntetőeljárás minden szakaszát befolyásolhatja. A kínai jogrendszert már így is kritizálják az átláthatóság hiánya és a 99% feletti elítélési arány miatt.
Az AI rendszerek bevezetésével tovább romolhat a helyzet, mivel az automatizálás révén gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a megfigyelést és a vádemelési folyamatokat, továbbá lehetővé teszi a kontrollt olyan területeken is (például a csoportosulások valós idejű elemzése révén), amelyek korábban nehezebben voltak felügyelhetők.
Kína már más autoriter rezsimeknek, például Iránnak és Szaúd-Arábiának is exportál megfigyelő technológiákat.
