Amikor takarítunk, azt reméljük, hogy egy tisztább, egészségesebb és biztonságosabb környezetet teremthetünk, de egyáltalán nem mindegy, milyen tisztítószereket használunk. Sokan azt feltételezik, hogy bármilyen termék, amit megvásárolnak a boltban, egyaránt biztonságos, pedig ez nem feltétlenül így van – írja a CNN.
Tasha Stoiber, az Environmental Working Group (EWG), egy biztonságosabb termékeket kutató nonprofit szervezet tudósa szerint vásárlóként tudatosabb döntéseket kell hoznunk, mivel sok tisztítószer tartalmazhat olyan anyagokat, amelyek olyan egészségügyi problémákkal hozhatók összefüggésbe, mint például az asztma, az égési sérülések és a rák kockázata. De nehéz lehet megállapítani, pontosan melyik termékek biztonságosak, és melyek nem.
A tisztítószerek illékony szerves vegyületeket (volatile organic compounds, VOC) tartalmazhatnak. Ezek olyan gázok, amelyek irritálhatják a szemet, az orrot és a torkot, de a tüdőt, a májat, a vesét és a központi idegrendszert is károsíthatják. Az illékony szerves vegyületek a vegyi anyagok széles kategóriáját magukban foglalják – némelyikük a természetben is előfordul, és egy részük a szennyeződések, zsírok és foltok feloldásában van a segítségünkre.
Ezeknek a vegyi anyagoknak a hatása attól is függ, hogy milyen gyakran és milyen mértékben vagyunk kitéve nekik, de a potenciálisan káros vegyi anyagok listája hosszú, és néha nehéz megmondani az összetevők listájából, hogy pontosan minek leszünk kitéve, ha használunk egy terméket.
A tisztítószerek összetevőire szigorú szabályozás vonatkozik az Európai Unióban, ami azt jelenti, hogy minden terméken fel kell tüntetni, ha az veszélyesnek minősül, és meg kell nevezni a veszélyes összetevőket is. A háztartásokban használatos tisztítószerek jelentős része veszélyes készítménynek minősül, ezért nem árt alaposan tanulmányozni a termékek címkéit, és lehetőleg olyan tisztítószereket választani, amelyekben a veszélyesnek minősített anyagok a károsnak tekintett szint alatt vannak.
De nem csak az fontos, milyen terméket használunk, a biztonságos felhasználás is lényeges szempont. A kockázatok egy része a nem megfelelő használatból ered, például bizonyos tisztítószerek keveréséből – ez ugyanis veszélyes gázokat hozhat létre. Nem szabad például keverni a fehérítő és az ammónia tartalmú szereket, mert klóramin gáz keletkezik, ami egyrészt irritálhatja a szemet és az orrot, továbbá légzési nehézségeket okozhat. Ezért mindig fontos, hogy elolvassuk és kövessük a termék címkéjén található utasításokat.
Az egyes termékek használatának gyakorisága is növeli a kockázatot, és vannak, akik fokozottan érzékenyek lehetnek ezekre a vegyi anyagokra, például terhes nők, asztmások és kisgyerekek.
A gyerekek esetében különösen óvatosnak kell lenni, mivel a szervezetük még fejlődésben van. Dr. Natalie Johnson, a Texas A&M Egyetem Közegészségügyi Iskolájának környezeti és foglalkozás-egészségügyi docense szerint a terhesség vagy a korai csecsemőkor alatt a légszennyező anyagoknak való kitettség hajlamosabbá teheti a gyerekeket a hosszú távú betegségek kockázatra, például az allergia és az asztma kialakulására.
Természetesen lehetetlen teljesen elkerülni ezeket a vegyi anyagokat, de ha odafigyelünk ezekre a dolgokra, és már a tisztítószerek vásárlásakor is tudatosabban választunk, az sokat segíthet. Környezetvédelmi szempontból nem jó megoldás, ha kidobunk minden jelenleg használt és veszélyesnek minősülő terméket, de ha már elhasználtuk azt, legközelebb próbáljunk tudatosabban választani.
Egy másik módszer, amivel csökkenthetjük a potenciálisan veszélyes anyagoknak való kitettségünket, ha olyan természetes dolgokat használunk, amiknek tisztító és fertőtlenítő hatása van. Ilyen például az ecet, a szódabikarbóna és a citromlé.
A rendszeres porszívózás, illetve a nedves ronggyal végzett portörlés szintén fontosak, mivel a tisztítószerekben található vegyi anyagok a porban is lerakódnak, amit aztán belélegezhetünk.