Ha valaki lelki betegségben szenved, akár elég egy jótanács, egy biztonságot nyújtó ember jelenléte, együttérzése, és máris az illető egy fokkal jobban fogja érezni magát.
Az önismeret- és személyiség fejlesztő szakemberek szerint a legnagyobb segítség a lelkileg instabil embereknek az, ha van egy ember, aki ott van velük, aki meghallgatja őket, aki együtt érez velük, miközben nem ítélkezik, nem gúnyolódik. A pszichológusok szerint sokszor a legkisebb dolgok a leghatásosabbak, hiszen egy ölelés, egy kézfogás a lelki problémákkal küzdő ember belső energiáit, erejét élesztik fel, elindítván őt az egyensúly megtalálásában, a gyógyulás útján. És ez nem csak a “betegnek” nagy segítség, hanem a segítő embert is örömmel, elégedettséggel tölti el.
Kent Hoffman író szerint: “Ha az ember egyedül néz szembe a fájdalommal, az maga Pokol.”
Az emberek többsége még mindig képtelen őszintén és nyíltan beszélni másoknak a negatív érzéseikről, gondolataikról. Ezt egyedül csak a szeretet, az együttérzés oldhatja fel. Ekkor a problémákkal küzdő emberben megszűnik a félelemérzet.
Daniel Stern pszichológus szerint, ha együtt vagyunk valakivel, aki láthatóan rossz passzban van, szenved, csak annyi a dolgunk, hogy mellette legyünk, ne ítélkezzünk, ne alkossunk véleményt, ne elemezzük ki a helyzetet. Csak legyünk ott, hallgassuk végig a mondandóját, és nyugtassuk meg, anélkül, hogy elvárásaink lennének. Ezzel megerősítjük az illetőt abban, hogy megszabaduljon a belső feszültségektől, és képes legyen tisztán látni a saját helyzetét, amiből egy idő után fel tud állni, és újból önmaga lehet. Amit még tehetünk, hogy óvatosan bátorítjuk, eloszlatjuk a félelmeit, kétségeit. Ha az illető valóban fontos számunkra, akkor nem csak az örömében, hanem a bánatában, rossz kedvében is osztozunk. Az erős emberi kapcsolatokkal megelőzhetjük a lelki, érzelmi válságok elmélyülését.
