Több mint négy évtized telt el azóta, hogy megpróbálták meggyilkolni II. János Pál pápát, azonban a történet még ma is jelentős tanulságot hordoz.
II. János Pál egy rendkívül elismert, mélyen tisztelt és közkedvelt egyházfő volt, akit az egész világ szeretett. Születési nevén Karol Józef Wojtyła 1920-ban született Lengyelországban. Szerény családból származott, és ő volt az első nem olasz nemzetiségű pápa VI. Adorján pápa óta, vagyis 1522-től. Apja egy visszavonulófélben lévő tiszt volt, édesanyját 9 éves korában elveszítette.
Miután leérettségizett a Marcin Wadowita líceumban, 1938-ban beiratkozott a krakkói Jagiellone Egyetem bölcsészeti és filozófia szakára. 1941-ben pedig meghalt az édesapja is. 1942-től teológiát tanult.
1946-ban pappá szentelték, és röviddel ezután Rómába küldték, ahol az Aquinói Szent Tamás (más néven Angelicum) Pápai Egyetemen tanulhatott tovább. I. János Pál pápa halála után, azonnal pápává választották. 1978 október 16-án ő lett a katolikus egyház 264. pápája, és II. János Pál néven írta be magát a Vatikán történelmébe.
Az életére törtek, de ő mégis meg tudott bocsájtani
1981 május 13 volt, egy szerdai délután, pár perccel múlt el negyed hat – a pápa a vatikáni Szent Péter téren a szokásos sétáját tette a hívei között, és a karjába emelt egy kislányt a tömegből, akit örömmel adott vissza a szüleinek. Röviddel azután egy fegyverdördülés hallatszott, majd újabb három lövés, aztán a pápa összeesett. Az egyházfőt hasi tájékon találta a lövedék, de megsérült a jobb karja és egy ujja is.
Senki sem tudta, mi történik. Az emberek sokkban voltak, nem akarták elhinni, aminek szemtanúi voltak. Először a világtörténelemben, terrorcselekményről beszéltek a Vatikánban. Sokan sírni kezdtek, míg mások térdre borultak, és közösen imádkoztak a pápa életéért.
Az elkövető egy török származású extrémista, Mehmet Ali Ağca volt. Volt egy tettestársa is, akinek egy robbanást kellett volna előidéznie, hogy elterelje a figyelmet, így a gyilkos meglóghatott volna, csakhogy a cinkosnak nem volt bátorsága kivárni a végét, és elmenekült a helyszínről.
Miközben II. János Pált kritikus állapotban a kórházba szállították, Ağcát a hatóságok őrizetbe vették. Azt suttogták, hogy a merényletet az orosz KGB rendelte el a törökországi maffiával karöltve. Erről azonban egy szót sem ismert be vagy erősített meg a török extrémista.
Ağcát életfogytiglan tartó börtönbüntetésre ítélték Olaszországban. 1983-ban, a sérüléseiből felépült pápa úgy döntött, meglátogatja a támadóját a cellájában. A beszélgetésük zárt ajtók mögött zajlott, és végül úgy váltak el egymástól, mint két régi jóbarát.
II. János Pál később nyíltan bevallotta, megbocsájtott a bántalmazójának. Mi több, fenntartotta a kapcsolatot Ağca családjával, míg a férfi a börtönben volt. 2000-ben pedig benyújtott egy petíciót az olasz hatóságoknak, melyben kérte, hogy kegyelmezzenek meg Mehmet Ali Ağcának.
Így történt, hogy 19 év letöltött börtönbüntetés után a férfit szabadon engedték Olaszországban, és Törökországba utasították. Ott azonban a helyi hatóságok ismét életfogytiglanra ítélték egy 1979-ben, Abdi Ipekc személye ellen elkövetett gyilkosságért.
2008 májusában Ağca lengyel állampolgárságot igényelt, hogy életének utolsó éveit II. János Pál szülőhazájában tölthesse. 2010 januárjában a férfit szabadlábra helyezték, közel 30 évnyi fogság után. 2014-ben Mehmet Ali Ağca Rómába utazott, hogy egy csokor rózsát helyezzen az egykori egyházfő sírjára, aki egyébként 2005-ben, 85. évében hunyt el.
