A Biblia egyik legismertebb története a zsidók csodálatos megmenekülése a fáraó hadserege elől úgy, hogy Mózes kettéválasztotta a Vörös-tengert. Egy kutató most úgy gondolja, sikerült tudományos magyarázatot találnia erre a „csodára”.
» 3 csillagjegy, akikre csak úgy árad a szerencse 2023 őszén
» A nő megváltoztatta a végrendeletét, miután megtudta, hogy a fia megcsalta a feleségét: „Azokat jutalmazza, akik megérdemlik”
» „A vőlegényem négyszer többet keres nálam, de nem hajlandó osztozni az anyagiakon”
» A férfi szerelme furcsán kezdett viselkedni, miután megszületett a gyerekük – ledöbbent, amikor megtudta az igazságot a nőről
Bruce Parker, a New Jersey-i Stevens Technology Institute professzora, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet volt kutatója szerint Mózes nagyon jól ismerte az árapály jelenséget, vagy régies nevén a tengerjárást, és így sikerült kivezetni népét Egyiptomból.
Tudományos magyarázatokban eddig sem volt hiány. Egy álláspont szerint a Vörös-tenger egy földrengés következtében létrejött szökőár miatt vált ketté, ám Parker úgy véli, hibás a megközelítés, mivel egy ilyen helyzetben a víz csupán 20 percre húzódik vissza, és ez az idő kevés lett volna a teljes zsidó népesség szárazon való átkelésére. Ráadásul Mózes amúgy sem tudta volna előre megjósolni egy földrengés vagy szökőár bekövetkeztét. Ugyanakkor helyesen ki tudta volna következtetni a tengerjárást, így az emberek biztonságban átkelhettek a Szuezi-öblön, ahol apálykor a víz teljesen visszahúzódik, és a tengerfenék néhány órára teljesen száraz marad.
A kutató szerint Mózes a holdfázisok alapján kikövetkeztethette a következő apály idejét, így sikerült a bravúros átkelés, és az üldöző sereg elpusztítása. Mózessel szemben az egyiptomi katonáknak nem voltak ennyire pontos ismereteik az árapályról, mivel a Nílus partján éltek, ahol nem volt ennyire szembetűnő a jelenség.
A Biblia szerint a zsidók menekülésének éjszakáján Egyiptomban telihold volt, az árapály jelenség pedig ezeken az éjszakákon a legerősebb, és a tengerfenék is hosszabb ideig maradhatott száraz. Ugyanakkor a dagály a szokásosnál is erőteljesebb lehetett, mivel egy egész hadsereget semmisített meg – mondta Parker.
Hozzátette: elképzelhető, hogy azon az éjszakán a zsidók egy nem várt segítséget is kaptak. Ahogy a Biblia is írja, erős keleti szél fújt, ami még több ideig késleltethette a dagályt. Parker elmélete mindazonáltal nem új, hisz az i. e. 80-40 közt élő történész, Artapanus is hasonlóképpen vélekedett.
