Az almás palacsinta a világ összes konyhájában megtalálható, bár sok esetben nem vagyunk elégedettek az eredménnyel: nyers marad az alma, nagyon édes stb. De hol hibázunk?
» Ha igazán elégedett akarsz lenni az életben, mondj búcsút ennek a 11 viselkedésnek
» A nő talált egy üzenetet a férje zsebében a férfi temetésén, ami megváltoztatta az életét
» A híres orvos figyelmeztet: „Minden ember, akinek rossz gondolatai vannak, fizetni fog. A gyűlölet a lét rákja”
» A nő arra kéri felnőtt lányát, hogy fizesse a lakbér és a számlák felét – a lánya frappáns választ adott
Találomra választunk almát: hiba, mivel a teljes ízhez több almafajtát kell választani.
Nem hámozzuk meg az almát: a palacsintába való almát mindig meg kell hámozni és a csutkát is el kell távolítani. Az almahéj elrontja a textúrát, és a közhiedelemmel ellentétben nem fokozza az ízeket.
Túl korán kivesszük a palacsintát a sütőből: egy késsel óvatosan szúrjunk bele az almába. Ha azt érezzük, hogy a teteje már megsült, de a belseje még kemény, fedjük le alufóliával, így az alma tovább sül, míg a kéreg nem ég tovább.
Túl sok cukrot használunk: mindig bizonyosodjunk meg a felől, hogy egyensúlyban van az édes és keserű. Próbáljuk elkerülni a túlzottan édes desszertet.
Nem használunk toppingot: a mákos vagy diós topping biztosítja nemesíti az ízeket, és biztosítja a ropogós külalakot.
Még egy trükk a végére: ha 180 Celsius fokosra hevítjük a sütőt, majd pár perc után betesszük a palacsintát, az visszanyeri aromáját és állagát.
