A gyomorrák az ötödik leghalálosabb rákos megbetegedés világszerte, bár a legtöbb esetben megelőzhető, a statisztikák pedig egyre rosszabbak: globálisan a 2008 és 2017 között születettek közül várhatóan 15,6 millió embernél alakul ki gyomorrák. A Nature folyóiratban nemrég megjelent tanulmány felhívja a figyelmet a gyomorrák fő kockázati tényezőjét jelentő Helicobacter pylori baktériumra, hangsúlyozva, hogy az esetek háromnegyede megelőzhető lehet – írja a Le Figaro.
Dr. Émilie Bessède, a bordeaux-i CHU bakteriológiai osztályának orvosa szerint a Helicobacter pylori elsősorban gyermekkorban terjed, leggyakrabban családon belül, a fertőzött nyállal való közvetlen érintkezés, illetve felböfögés vagy hányás útján.
„A baktérium ezután megtelepszik a gyomornyálkahártyán, és krónikus gyulladást okoz” – magyarázza dr. Bessède. A baktérium képes túlélni a gyomornyálkahártyán a környezet savassága ellenére is, és több évtized elteltével az általa okozott elváltozások rákhoz vezethetnek. Ez a baktérium a becslések szerint a gyomorrákban szenvedők több mint 90%-ának szervezetében van jelen.
„Bár a világ népességének 50%-ánál jelen van, a fertőzötteknek csak 1%-ánál alakul ki gyomorrák” – mondja Dr. Émilie Bessède. A legtöbb esetben ez a baktérium egyéb kórképeket, többek között fekélyeket okoz. Azt, hogy miért lehet egyes esetekben mégis veszélyesebb, a szakértők környezeti, genetikai és étrendi tényezőkkel magyarázzák.
A Nature magazinban megjelent tanulmány szerint a gyomorrák 10 esetéből majdnem 7 az ázsiai országokban, elsősorban Kínában és Indiában fog előfordulni, és az elkövetkező években 10,6 millió eset várható. Ez részben demográfiai tényezőkkel is magyarázható, másrészt pedig a Helicobacter pylori baktérium elterjedésével.
„Történelmileg Ázsiában mindig is magasabb volt a fertőzési arány” – mondja Dr. Young Park, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutatási Ügynökségnek (IARC) epidemiológusa. Dr. Émilie Bessède pedig hozzátette, hogy az Ázsiában jelen lévő törzsek sokkal rákkeltőbbek, mint az Európában találhatóak.
Dr. Young Park szerint egyéb tényezők is közrejátszhatnak, például demográfiai változások, mint a népességnövekedés és az elöregedés.
Ami Európát illeti, Franciaországban például a 2008 és 2017 között születettek között a becslések szerint 73 ezer gyomorrákos eset várható, amelyből 43 800 lehet a Helicobacter pylori következménye, de a szakértők szerint néhány magas emberi fejlettségi indexszel (Human Development Index, HDI) rendelkező európai országban akár csökkenés is várható.
Ezzel szemben a demográfiai hatás miatt Afrikában fog a legnagyobb mértékben növekedni az esetek száma: az afrikai népesség 2050-re várhatóan megduplázódik, 2100-ra pedig megnégyszereződik.
Dr. Young Park szerint a szubszaharai Afrikában, ahol eddig alacsony volt az incidencia, az elkövetkező évtizedekben hatszorosára nőhet az esetek száma. Egyes országokban a kedvezőtlen higiéniai körülmények is hozzájárulhatnak a Helicobacter pylori-fertőzésekhez.
A tanulmány szerzői szerint ugyanakkor a megfelelő szűrési és kezelési stratégiák akár 75%-kal is csökkenthetnék az esetek számát. Létezik ugyanis olyan kezelés, amely az esetek 90%-ában kevesebb, mint két hét alatt megszünteti a fertőzést.
A fertőzés diagnosztizálására többféle módszer is létezik, és Japánban, ahol a baktérium különösen agresszív, már 40 éves kortól ajánlott a tesztelés, hogy még az esetleges rák kialakulása előtt – amely gyakran 70 éves kor körül jelentkezik – azonosítsák és kezeljék a fertőzést.
Franciaországban azonban, ahol a Helicobacter pylori kevésbé elterjedt (a lakosság 30%-a érintett), nincs szisztematikus szűrési stratégia. „Ideális esetben szeretnénk világszerte átvenni a japán stratégiát, de ez túl sok pénzbe kerül” – mondja dr. Émilie Bessède.
