Egy új tudományos kutatás egy lépéssel közelebb vitt minket ahhoz, hogy megértsük, mi következhet a halál után.
A kutatók 48 olyan embert kérdeztek meg, akik halálközeli élményeket éltek át, és megkérték őket, hogy írják le – sőt, rajzolják le – azt, amit azokban a pillanatokban láttak.
A tanulmányban közzétett eredmények széles körű élményeket tárnak fel, az isteni találkozásoktól a szürreális, túlvilági utazásokig. Néhány résztvevő arról számolt be, hogy mennyei lényeket vagy vallási alakokat látott, köztük Jézust és Istent.
Az egyikük így emlékezett vissza: „Balra előttem kőlépcsők voltak, és Jézus a tetején állt, fehér köntösben.”
Egy másik azt mondta: „Isten erőteljes fényként jelent meg a távolban.”
Mások olyan élményekről számoltak be, amelyek ellentmondtak minden hagyományos vallási meggyőződésnek. Egyikük azt állította, hogy egy „fekete lyukat” látott, míg egy másik egy kozmikus „mátrixot” írt le, amely „sok rácspontból állt, amelyek mind több dimenzióban kapcsolódtak egymáshoz.”
Egy másik résztvevő egy angyalt írt le, amelynek „gyönyörű fehér szárnyai voltak, a tollak hihetetlenül részletesek és egymásra rétegezettek”, arca pedig olyan volt, mint „egy görög istené.”
Dr. France Lerner, a tanulmány vezető szerzője szerint a kulturális hiedelmek is döntő szerepet játszanak abban, hogy az emberek milyen tapasztalatokat szereznek egy halálközeli élmény során. A különbségek ellenére azonban közös pontok is vannak – alagutak, erős fények, lépcsők, korábban elhunyt szeretett személyek, és néha kozmikus vagy geometriai minták.
A kutatók megállapították, hogy ezek az élmények általában négy különböző „térbeli típusba” tartoznak. Az A-típusú élmények szűk, alagútszerű látómezővel jártak, ami valószínűleg az agy vérellátásának csökkenésével áll összefüggésben.
A B- és C-típusú élmények elliptikus vagy íves térben jelentkeztek, és valószínűleg a látómező felének ideiglenes elvesztése váltotta ki őket.
A C5-típusúak, amelyek a legösszetettebbek, egy teljes 360 fokos „ellipszoid alakú zárt térben” jelentek meg. Az emberek általában az A-típusú élménytől a C5-típusú élmény felé haladtak a halálközeli élmény előrehaladásával, amiből a kutatók arra következtetnek, hogy a háttérben ugyanazok a fizikai kiváltó okok állnak.
A kutatók szerint azonban ezek az eredmények nem utalnak a testtől független, elkülönülő lélek vagy tudat létezésére, inkább az agy utolsó kísérleteit tükrözik, hogy értelmet adjon a halványuló érzékszervi információknak.
Míg ez a tanulmány a halálközeli látomások képeit vizsgálja, egy másik, nemrégiben készült tanulmány arra összpontosít, mi történik akkor, amikor az emberek visszatérnek egy hasonló tapasztalat után.
A Virginia Egyetem kutatói 167 embert kérdeztek meg halálközeli élményeikről, és az eredmények szerint az utóhatások ugyanolyan meghatározó változásokat okozhatnak, mint maguk az élmények.
A résztvevők közel 70%-a tapasztalt jelentős változásokat spirituális vagy vallási meggyőződésében, valamint a haláltól való félelem csökkenéséről is beszámoltak.
De az éremnek megvan a másik oldala is. A résztvevők több mint 20%-a azt mondta, hogy a történtek után kapcsolati problémákkal szembesültek, elvált, és sokan tartós magányról és elszigeteltségről számoltak be.
Egyes kutatók úgy vélik, hogy a bizonyítékok túlmutatnak a biológián. Dr. Jeffrey Long, a Near-Death Experience Research Foundation alapítója, aki több mint 5000 esetet elemezett, elmondása szerint „nyomós bizonyítékot” talált a halál utáni életre, és kitért a testen kívüli élményekre, amik sok hasonló esetben felbukkannak, de azt ő sem érti, hogy történnek ezek.
