Egy üzlet előtt egy férfi ült a járdán, mellette egy nagyobb doboz, amelyre azt írta ki, hogy: “Kiskutyák eladók.” Ott is voltak az édes négylábúak, jól néztek ki, boldognak látszottak. A járókelők közül leginkább a gyerekek mutattak érdeklődést az ajánlat iránt, főként akik már nagyon vágytak egy saját kutyusra, a közös játékokra, sétákra.
Egy kisfiú meg is kérdezte, hogy mennyibe kerül egy eb.
– 4 és 8 ezer forint között vannak az árak – válaszolta a férfi.
A kisfiú benyúlt a zsebébe, és elővett ezer forintot.
– Ennyi pénzért megengedi, hogy játszhassak velük, megsimogassam őket?
A férfi elmosolyodott, és természetesen ingyen hagyta, hogy a kisfiú megsimogassa a kutyusokat. Ahogy mindegyiket végig simította, észrevette, hogy az egyik sánta.
– Mi történt ezzel a kicsivel?
– Így született, az állatorvos is megvizsgálta, és azt mondta, hogy nem lehet meggyógyítani.
– Én ezt a kutyust szeretném megvenni, mennyibe kerül?
– Érte nem kérek pénzt, mert sánta. Ha szeretnéd, ingyen elviheted.
– Attól mert sántít a hátsó lábára, még ugyanannyit ér, mint a testvérei. Most adok ezer forintot érte, majd a következő hónapokban még hozok pénzt, és törlesztem a tartozásomat.
– Nem is tudom, szerintem mégsem kellene megvenned ezt a kutyát, mert nem fogsz tudni játszani vele, mivel nem mozog olyan jól, a labdát sem tudja egyből visszahozni – érvelt a férfi.
Ekkor a kisfiú felállt, felhúzta nadrágja jobb szárát, ahonnan egy művégtag bukkant elő. Ezután a férfi szemébe nézett, majd kedvesen azt mondta: – Én sem tudok olyan jól mozogni, de ennek a kutyának szüksége van rám, mert én meg tudom érteni a helyzetét.
A történet tanulsága: Mindannyiunknak szüksége van egy emberre, aki megért, aki elfogad, és aki szeret, feltétel nélkül.
