Ha arra lennénk kíváncsiak, hogy kik a jelen kor legbefolyásosabb személyei, nagyon sok név jutna biztosan az eszünkbe. De Gavrilo Princip neve minden bizonnyal nem lenne ezek között. Ő ugyanis nem egy híres gondolkodó, feltaláló vagy vezető volt.
Gavrilo Princip egy szerb szegény család gyereke volt és semmi nem utalt arra, hogy ő fogja majd mélyen befolyásolni a modern kor történelmét. Nevét Gábriel Arkangyal után kapta a szüleitől, hogy ezáltal védve legyen a gyerekkori korai elhalálozástól. Ugyanis 8 testvére közül 6 gyermekkorában halt meg.
1903-ban, amikor Gavrilo 9 éves volt, iskolába íratták, bár édesapja ezt ellenezte. A tanulás terén a fiú kimagasló eredményeket ért el.
A Gavrilo Principet befolyásoló személyek
1910-ben, Gavrilo megismerkedett Bogdan Zerajic-el, akit nagyon csodált. Ez egy bosnyák felkelő volt, aki megpróbálta, ámbár sikertelenül megölni a Bosznia-Hercegovina-i osztrák-magyar kormányzót, Marijan Varesanin-t. Terve sikertelenségét követően, hogy elkerülje a börtönt, öngyilkos lett. Tette nagyon inspirálta Gavrilot, így aztán tagja lett az „Ifjú Bosznia” egyesületének. E nacionalista nézeteket valló egyesület célja az volt, hogy felszabadítsa Boszniát az osztrák-magyar uralom alól és egyesítse a Szerb Királysággal.
1912-ben Gavrilot kicsapták az iskolából, mivel részt vett az osztrák- magyar uralom elleni megmozdulásban.
A „Fekete Kéz” elutasította fizikai megjelenése miatt
Ez a titkos egyesület, melynek Gavrilo tagja szeretett volna lenni, elutasította őt, mert alacsonynak és véznának találta. Gavrilonak azonban sikerült lenyűgöznie Zivojin Rafajlivic-ot, a „Cetnici” szerb egyesület egyik tagját, így 15 társával együtt részt vett a Vranke kiképző táborban szervezett tevékenységeken, ahol megtanulták használni a lőfegyvereket, a bombákat és egyéb harci eszközöket.
A Szarajevo-i merénylet – Ferenc Ferdinánd meggyilkolása
Ferenc Ferdinánd az osztrák-magyar trón várományosa volt. 1914. júniusában, Gavrilo-ék megbízható forrásokból értesültek, hogy a trónörökös látogatást tesz Szarajevoba. Gavrilo, Nedeljko Cabrinovic-el és négy másik társával előkészítették Ferenc császár meggyilkolásának tervét, melyet június 28-án terveztek végrehajtani.
A merénylők a nevezett napon felsorakoztak az Apple Quay úton, ahol a császárnak kellett felvonulnia. Ez a kísérlet kudarcba fulladt, egyik merénylő pedig feladva a tervet kereket oldott. Egy másikuk gránátot hajított a császár autója felé, de a sofőr észre véve azt, gyorsított, így Ferenc autója nem sérült meg a robbanásban.
A merénylők közül Cabrinovic a megtorlástól félve, egy cián tablettát nyelt le és beleugrott a Miljacka folyóba, azonban nem halt meg és elfogták. Ferenc császár úgy döntött, hogy meglátogatja a kórházban a gránát okozta robbanás áldozatait. A kórház felé vezető úton a császár autója hirtelen leállt és ekkor érkezett el Gavrilo nagy pillanata. Másfél méterről két golyót lőtt ki, melyekkel eltalálta Ferenc császár nyakát és felesége, Szófia testét is.
Az első világháború kitörése
Egy hónappal később aztán elszabadult a Földön a pokol. 1914. július 28-án, Ausztria-Magyarország háborút indított Szerbia ellen, Ferdinánd és felesége meggyilkolásáért. Ez a tett robbantotta ki az I. Világháborút. A háborúba aztán belépett Németország, Franciaország, Nagy Britannia és az Orosz Birodalom. A fronton négy keserves év következett több tíz millió halottal és sérülttel.
A háború következményei
A háború végén, Németországnak találnia kellett egy bűnbakot, akit felelősségre vonhatott. A Versailles-i Szerződés értelmében Németországot kötelezték bizonyos károk megtérítésére, így az elvesztette gyarmatait, sőt a hadseregét is. A németek bár aláírták a szerződést, nem érezték hibásoknak magukat, és a felelősséget az Orosz Birodalomra próbálták hárítani.
Másfelől, II. Miklós cárnak le kellett mondania a hatalomról, Vladimir Ilych Lenin javára. Így aztán győzött a kommunista ideológia, melyet nagyon sok ország átvett a keleti blokkból.
Gavrilo Princip büntetése
Ferenc császár meggyilkolása után, Gavrilo megpróbált öngyilkosságot elkövetni, de nem sikerült. A cellájában azonban lenyelt egy ciánkapszulát, de az sem volt halálos. Az osztrák- magyar törvények akkoriban nem engedélyezték a 20 évnél fiatalabb elítéltek halál általi kivégzését. Így aztán Gavrilo-t 20 évnyi fegyházra ítélték, melyet a Theresienstadt-ban kellet letöltenie. Itt azonban 1918. április 28-án, 3év ás 10 hónapnyi zárka után tuberkulózisban meghalt.
Sokak véleménye szerint, tettének elkövetése nélkül, talán nem robbant volna ki az I világháború. Tetteinek következményét azonban nem érhette meg, de az vitathatatlan, hogy ez a fiatalember indította el a világot a változás útján.
