Évtizedekig úgy tudtuk, a motoros neuronbetegség (MND) egy gyógyíthatatlan állapot, amelynek bár kezelhetőek a tünetei, maga a degeneratív folyamat visszafordíthatatlan. Most azonban kiderült, talán mégsem kell feladniuk a reményt a kórban szenvedőknek: a Stephen Hawking, híres fizikus halálát okozó betegség gyógymódja a világűrben található!
Azt mindig is tudtuk, hogy a kozmosz egy gyönyörű hely, ahol csodák történnek. De azt kevesen hittük volna, hogy a kutatók ezt most megerősítik. Úgy vélik, az űrben végzett kutatások révén gyógyítható lenne a motoros neuronbetegség, amelynek egyik leggyakoribb formája az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS).
Az elméletüket azzal magyarázzák, hogy míg ősidők óta az emberek a Föld erőforrásait használták fel a gyógyításra, most talán ideje lenne nyitni egy másik világ felé, és az űrben keresni a megoldást arra, ami a Földön nem lelhető fel.
Amennyiben sikerül bizonyítaniuk az igazukat, a tudósok forradalmi áttörést érnének el és olyan gyógyszereket fejlesztenének ki, amelyekre a különleges igényű embereknek létszükségük van. Még űrlaboratóriumok létrehozásán is gondolkodnak, hogy eredményesebb munkát végezhessenek. Mert meg vannak győződve arról, hogy a betegség kulcsa a galaxisunkban rejlik.
Stephen Hawking 1963-ban, 21 évesen kapta meg a diagnózist, hogy ALS-ben szenved. A kór fokozatosan bénította meg a mozgását, nyelését és végül légzését. Hawking rekordnak számító 55 évet élt a betegséggel, mielőtt 2018-ban elhunyt, de sokan csak néhány hónapot vagy pár évet élnek együtt a betegséggel, ha annak előrehaladása gyors. Bár vannak gyógyszerek és módszerek, melyekkel lassítható a degeneratív folyamat, sajnos nem visszafordítható – egyelőre.
Alysson Muotri professzor, a Kaliforniai Egyetem oktatója ugyanis nagyon bizakodó, és azt állítja, „nagyon valószínű”, hogy az űrnek köszönhetően megtalálják a betegség gyógymódját.
Úgy véli, az űr sugárzása és a gravitáció hiánya által okozott sejtek gyors öregedése lehet a kulcs egy jelentős áttöréshez, amelyre itt, a Földön nincs lehetőség. Elmagyarázta, bár értek el már jelentős áttörést az organoidok létrehozásával (ezek homokszem méretű miniagyak, amelyekkel a neuronok működését lehet tanulmányozni) egy kulcsfontosságú összetevő hiányzik: az idő.
„Az űr felgyorsíthatja az emberi agysejtek öregedését, így a kutatási időt gyakorlatilag lerövidítheti. Jelenleg nincs korral kapcsolatos emberi modellünk az MND-re, és ez a stratégia valószínűleg segíthet” – nyilatkozta Muotri a Telegraphnak.
Már el is kezdődött az idegsejtek tanulmányozása a világűrben. Erről Clive Svendsen professzor, az amerikai Cedars-Sinai Kórház Regeneratív Orvostudományi Intézetének ügyvezető igazgatója nyilatkozott: „Az elmúlt négy-öt évben együttműködésbe kezdtem a SpaceX-szel és néhány más céggel, amelyek sejteket küldenek az ISS-re. Az elképzelés az volt, hogy ha mikrogravitációban növesztjük őket, akkor automatikusan jobb kultúrákat képeznek. Most ezeket teszteljük a Földön. Visszahoztuk őket, hogy megnézzük, van-e bármilyen hosszú távú hatása az űrben történő előállításnak” – osztotta meg a szakember.
Dr. Svendsen azt is kifejtette: „Az űrben van egy yin és egy yang. A yin az, hogy talán jobban tudjuk előállítani a sejteket, és a mostani küldetésünk az, hogy mi történik, ha megpróbálunk agyszövetet előállítani, amikor nem korlátozza a gravitáció. De a yang az, hogy az űrhajósoknál mindenféle furcsa mellékhatás jelentkezik a mikrogravitáció miatt, például a korai öregedés és hogy a csontjaik törékenyebbé válnak”. Az űrhajósoknak ez nem a legjobb hír, viszont ha beválik a stratégia, akkor a forradalmi áttörést jelentene a motoros neuronbetegség gyógyításában.
