A Föld forgása az elmúlt években felgyorsult, és a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy 2025 nyarán új rekordot állíthatunk fel: a modern mérések 1973-as kezdete óta a legrövidebb napot mérhetjük. Ez a jelenség pedig hatással van a globális időmérő és szinkronizációs rendszerekre.
2020 óta minden évben megdőlt az eddigi legrövidebb nap rekordja, a Föld forgása pedig ezredmásodpercekkel gyorsult fel. Ahogy közeledünk 2025 közepéhez, a szakértők szerint a bolygó forgása ismét rekordokat dönthet.
A Földnek általában 24 órába, azaz pontosan 86 400 másodpercbe telik egy teljes fordulat megtétele. Évszázadok óta ez az időmérés alapja, de a legújabb adatok azt mutatják, hogy a bolygó gyorsabban forog, mint valaha. 2020. július 19-én a Föld új rekordot állított fel, mivel a szokásos 86 400 másodpercnél 1,47 ezredmásodperccel gyorsabban fordult meg a tengelye körül. Ez azonban nem egyszeri alkalom volt, a tendencia folytatódott. Egy évvel később, 2021. július 5-én a forgás még gyorsabb volt, a nap 1,66 ezredmásodperccel rövidült le.
Szakértők szerint az új rekord 2025. július 9-e, július 22-e, vagy augusztus 5-e körül születhet meg.
A Föld gyorsuló forgásának pontos okát nem ismerik, de a tudósoknak több elmélete is van, és valószínű, hogy több tényező együttesen járul hozzá. Az olvadó gleccserek, az óceánok áramlatai, illetve a Föld belső szerkezetének változásai, például a magma áramlása mind befolyásoló tényezők lehetnek, akárcsak a Föld pólusainak elmozdulása.
A jégsapkák olvadása például a bolygó tömegének újraeloszlásához vezetett, ami némileg megváltoztathatja a bolygó forgási sebességét. A tudósok úgy vélik, hogy ez a nap hosszának finom eltéréseihez vezethet, apró, de atomórákkal kimutatható változásokhoz.
Mivel a Föld forgása évszázadok óta fokozatosan lassult, ezért a közelmúltban megfigyelt gyorsuló tendencia a tudósokat is meglepte.
Azért, hogy az órák összhangban legyenek a bolygó forgásával, a Nemzetközi Távközlési Egyesület, amely az ENSZ egyik szervezete, időnként korrigálja az eltérést, vagyis amikor a bolygó forgása lelassul, hozzáadnak egy-egy extra másodpercet az órákhoz. A mostani gyorsuló tendenciával azonban ez bonyolultabbá vált.
2025 elején megerősítették, hogy idén nem lesz újabb egy másodperces korrigálás – az utolsó ilyent 2016-ban vezették be.
Most pedig az úgynevezett negatív, azaz levont másodpercek bevezetésének lehetősége is felmerült, de a szakértők még vitatják a kérdést. Ha a gyorsuló tendencia továbbra is megmarad, szükség lehet erre a lépésre.
Bár ezek a változások első pillantásra jelentéktelennek tűnhetnek, a modern életre nézve fontos következményekkel járnak. A pontos időzítés elengedhetetlen az olyan technológiákhoz, mint a GPS és a műholdas navigáció. Ezek a rendszerek a pontos időzítésre támaszkodnak a megfelelő működéshez. A Föld forgásának felgyorsulása komolyan befolyásolhatja a pontos időtől függő globális hálózatokat, beleértve a tőzsdéket és a távközlési rendszereket is.
