Nem titok, hogy sok házasság zátonyra fut, ha egy szörnyű tragédia történik a családban, főként ha a szülők elvesztik gyereküket. Ilyenkor a házastársaknak gyakorlatilag újból meg kell ismerniük egymást, hiszen ilyen élethelyzetben nem voltak együtt, nem látták, hogy miként éli meg a dolgot a másik fél.
» Ha igazán elégedett akarsz lenni az életben, mondj búcsút ennek a 11 viselkedésnek
» A nő talált egy üzenetet a férje zsebében a férfi temetésén, ami megváltoztatta az életét
» A híres orvos figyelmeztet: „Minden ember, akinek rossz gondolatai vannak, fizetni fog. A gyűlölet a lét rákja”
» A nő arra kéri felnőtt lányát, hogy fizesse a lakbér és a számlák felét – a lánya frappáns választ adott
Minden gyász más, mindenki másképp éli meg az elvesztés fájdalmát. Egyik hangot ad érzelmeinek, sír, jajgat, a másik eközben csendben, magába zárkózik és ott próbálja meg feldolgozni a szörnyűséget.
Van, amikor az egyik fél úgy érzi, hogy a másik lehúzza őt, miközben ő azon igyekszik, hogy valahogyan megküzdjön a helyzettel, és van olyan helyzet, amikor a másik fél érzi úgy, hogy elszomorítja párját a gyászával, mikor annak éppen egy kicsit jobb lenne a kedve.
Nehéz időben sajnos muszáj önzőnek lenni néha, amikor is csak magunkra gondolunk és úgy gyászolunk, ahogy számunkra természetes, ahogy jön belülről. Más ezt úgy sem érezheti, értheti meg, még akkor sem, ha már sajnos van hasonló tapasztalata.
Heather Spohr író, blogger egyszer megkérdezte férjét, Mike-ot, hogy mit gondol, hogyan élte túl a házasságuk azt, hogy kislányukat, Maddie-t elvesztették.
– Nem tudom – válaszolt a férj.
Heather szerint nem szerették jobban egymást, mint azon házastársak, akik emiatt elváltak. Voltak napok, amikor egyszerűen nem tudtak egymáshoz szólni, de leírták, hogy mit éreznek és a másik, ha akarta, elolvashatta.
Rájöttek, hogy kapcsolatukat úgy tudják megmenteni, ha előbb saját magukat „mentik meg”. Megengedték egymásnak, hogy önzők legyenek, és a beszélgetéseik továbbra is őszinték voltak. Terápiára is eljártak, de külön-külön, nem szerették volna, ha a másik is ott van, teret engedtek egymásnak, hagyták, hogy mindenki a maga módján élje túl a szörnyű fájdalmat.
