A kevesebb néha több – tartja a mondás, és kétségtelen, hogy bizonyos helyzetekben ez így igaz. Erre próbálja rávezetni a szociál-pszichológiát hallgató tanítványait a Marylandi Egyetem professzora, Dylan Shelterman.
A záróvizsga végén a tanár egy kérdést tesz fel a hallgatóknak.
Plusz 2, vagy plusz 6 pontot kérsz az eredményedhez? Vigyázz, mert ha a hallgatók több, mint tíz százaléka kéri a hat pontot, akkor senki sem kap semmit!
Amennyiben a 6 pontot kérők aránya meghaladja az osztály 10 százalékát, senki nem kap semmit. Így éppen ezért érdemes a kisebb pontot választani, mert azzal bebiztosítható a plusz 2 pont. A 6 pont azért is csábító, mert ezzel akár egy teljes jegyet is lehetne javítani, viszont eléggé kockázatos, mert lehet elvész a lehetőség a sovány 2 pont megszerzésére is.
Shelterman 2008 óta, minden évben eljátssza ezt diákjaival, és talán nem is annyira meglepő módon, eddig csak egy osztály volt képes plusz pontokat gyűjteni, a többi évfolyamok kapzsik voltak, sokan a 6 pont megszerzésére pályáztak, de elbuktak a teszten, és végül nem részesültek bónusz pontokban.
Ez a teszt emlékeztet Garrett Hardin: A közlegelők tragédiája című írására, ami egy angol közlegelő helyzetét vázolja fel, ami 10 tehénnek biztosít elegendő élelmet, és ebből kifolyólag minden nap egy tehén 10 liter tejet termelt, a rendszer így tökéletesen működött.
Azonban az egyik gazda úgy dönt, hogy még egy tehenét kiengedi a legelőre a nagyobb hozam érdekében, ezt látva egy másik gazda két tehenét vitte ki legelni. Az önzés miatt a két gazda viszonylag jól járt, de a többi 8 csődbement. Azonban, ha az összes gazda még egy tehenet vitt volna ki a legelőre, az egész rendszer összedőlt volna, és senkinek sem jutott volna egy liter tej sem.