HolotropikumA rossz lelkiállapot betegségekhez vezethet és megrövidíti az életet

A rossz lelkiállapot betegségekhez vezethet és megrövidíti az életet

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket Facebook Messengeren, a Viberen, a Telegramon, Whatsappon és a Google Hírek-en!

A mai felgyorsult, folyamatosan változó világban egyre több ember szembesül tartós stresszel, szorongással és kimerültséggel. A digitális túlterheltség, a munka és a magánélet közötti határok elmosódása, valamint az állandó teljesítménykényszer mind hozzájárul ahhoz, hogy a mentális jólét törékennyé váljon. Bár a testi egészség fontosságát sokan felismerik, az érzelmi és lelki egyensúly ápolása gyakran háttérbe szorul. Ennek elhanyagolása azonban nemcsak a mindennapi életminőséget rontja, hanem hosszú távon komoly egészségügyi kockázatot is jelenthet.

Az érzelmi egészség elhanyagolása gyengíti az immunrendszert, rontja a kapcsolatokat és csökkenti a munkahelyi teljesítményt. A jó hír viszont az, hogy van lehetőség megelőzésre és újraegyensúlyozásra. Már napi 15 perc séta növeli a dopamin és a szerotonin szintjét – ezek azok az agyi vegyületek, amelyek a jó közérzetért felelősek. A hatás hasonló, mint a könnyebb antidepresszánsoké, de mellékhatások nélkül. Segíthetnek továbbá a tudatos légzésgyakorlatok és a meditáció is.

A National Center for Emotional Wellness (NCEW) úgy határozza meg az érzelmi jólétet, mint az érzések tudatosítása, megértése, elfogadása, valamint a változások és nehézségek hatékony kezelése.

Ez magában foglalja az életünkkel való általános elégedettséget, valamint a különböző érzelmek – a szomorúságtól az örömig – egészséges megélését.

Az érzelmi jólét többek között azt jelenti, hogy képesek vagyunk:

  • felismerni és megérteni saját érzéseinket,
  • egészségesen és építően kifejezni azokat,
  • hatékony módszerekkel kezelni a stresszt,
  • rugalmasan alkalmazkodni a változásokhoz,
  • fenntartani a támogató kapcsolatokat,
  • és segítséget kérni, ha szükséges.

Egy érzelmileg stabil ember tisztában van az érzéseivel, tudja, mikor dühös, szomorú vagy szorong, és képes konstruktívan kezelni ezeket az érzéseket – például mozgással, naplóírással, beszélgetéssel vagy terápiával.

A kutatások szerint a rossz lelkiállapot legyengíti az immunrendszert, növeli a fertőzések esélyét, és testi tüneteket okoz: fejfájást, alvászavarokat, szexuális problémákat vagy fizikai fájdalmakat. Hosszú távon pedig szív- és érrendszeri betegségekhez is vezethet.

Sőt, a szakértők szerint a súlyos pszichés zavarokkal élők átlagosan 10–20 évvel rövidebb ideig élnek, mint a mentálisan egészséges emberek.

Az amerikai szerző és tréner Byron Katie egy négy egyszerű kérdésből álló módszert javasol az érzelmi jóllét fejlesztésére. Ezek a kérdések segítenek megkérdőjelezni a negatív gondolatokat:

1. Biztosan igaz?

2. Teljes mértékben igaz?

3. Hogy érzem magam, amikor ezt gondolom?

4. Ki lennék e nélkül a gondolat nélkül?

A kognitív átstrukturálás módszerei bizonyítottan csökkentik a szorongást és növelik a belső tisztaság érzését.

Az érzelmi jólét fejlesztésének egyik legegyszerűbb eszköze a rendszeres mozgás. Már 15 perc tempós séta is javítja a hangulatot, segít a feszültség levezetésében, és hosszú távon az alvásminőséget is javítja.

A tudatos légzés szintén hatékony: a lassú, mély lélegzetvételek aktiválják a szervezet nyugalmi rendszerét, csökkentik a pulzust és megakadályozzák az impulzív reakciókat.

A mindfulness gyakorlása – vagyis a jelen pillanatra való ítélkezés nélküli odafigyelés – segít lelassítani a gondolatokat, csökkenteni a rágódást, és erősíti az önszabályozást.

Napi rutin az érzelmi egyensúlyért

Érdemes tudatosan bevezetni apró szokásokat, amelyek segítenek a munka és a magánélet közötti egyensúly megtartásában:

  • Rendszeres mozgás – pár perc séta vagy nyújtás.
  • Struktúra – tervezett idő a munkára, de a feltöltődésre is.
  • Szociális kapcsolatok – minőségi idő családdal, barátokkal.
  • Kreatív tevékenységek – naplóírás, zene, művészet vagy hobbi.
  • Megfelelő alvás – 7–8 óra pihentető alvás a testi-lelki regenerációért.

Mikor érdemes pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulni?

Figyelmeztető jelek lehetnek:

  • Tartós szomorúság, szorongás vagy reménytelenség érzése
  • Alvás- vagy étvágyzavar
  • Érdeklődés elvesztése a korábban örömet okozó dolgok iránt
  • Koncentrációs nehézségek, döntésképtelenség
  • Társasági visszahúzódás
  • Visszatérő negatív vagy halállal kapcsolatos gondolatok
  • A mindennapi feladatok ellátásának nehézsége.
RSS Feed Beágyazás

Ezeket olvastad már?

    Legfrissebb

    Hirdetés

    Aktuális kedvencek



    Ez is tetszeni fog

    Kapcsolódó cikkek