A túlterheltségnek és a munkahelyi stressznek rendkívül káros hatásai lehetnek a munkavállalókra. Ezek megelőzésére több országban intézkedéseket hoztak egy egészségesebb munkahelyi környezet megteremtése érdekében, és azért, hogy az alkalmazottak jól érezzék magukat a munkahelyükön, hozzájárulva ez által a jobb teljesítményhez.
Franciaországban például a munkaadók és a munkavállalók szakszervezetei által aláírt egyezség értelmében az IT-szektor, valamint a tanácsadói ágazat alkalmazottait arra ösztönzik, hogy mindennemű irodai tevékenységet mellőzzenek a munkaidő lejárta után. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazottak 18 óra után kikapcsolják szolgálati telefonjaikat és nem olvasnak munkahelyi e-mailt az iroda elhagyása után.
Svédország ugyanakkor a hat órás munkanapot teszteli. A svédek abból indulnak ki, hogy a munkaórák magas száma nem feltétlenül jelent nagyobb termelékenységet. Göteborgban egy éven át a közalkalmazottak két csoportra lesznek osztva: az egyik csoport a hagyományos nyolc órás munkanap keretében fog dolgozni, míg a kontrollcsoport csak napi hat órát tölt a munkahelyén. A kezdeményezéstől azt várják, hogy a rövidebb munkaprogram hatékonyabb munkavégzést, az alkalmazottak egészségi állapotának javulását fogja eredményezni, így kevesebb betegszabadságra lesz szükség. Amerikában tíz alkalmazottból nyolc szenved a munkahelyi stressz miatt, s ez évente 300 milliárd dollárjába kerül a munkaadónak.
A brazil, finn és francia munkavállalóknak évente 30 szabadnapjuk van a hivatalos szabadnapok mellett. Továbbá Brazíliában, Litvániában, Finnországban, Franciaországban és Oroszországban azoknak az alkalmazottaknak, akik több mint tíz évet dolgoztak egy cégnél, évente legkevesebb 40 szabadnapra jogosultak. Svájcban a cégek rengeteget fektetnek a munkahelyi képzési programokba, amelyeket a kormány is kiemelten támogat.
A munkavállalók képességeinek és készségeinek munkahelyi fejlesztésén alapuló rendszer elképesztően jól működik, és hozzájárul az alkalmazottak elégedettségéhez, akik ráadásul megbecsülve érzik magukat. Dánia és Finnország családpolitikája kelet-európai mércével nézve szinte elképzelhetetlenül családbarát, a szülők egy éves fizetett gyereknevelési szabadságot vehetnek ki. Ezzel szemben Szváziföld, Lesotho Pápua Új-Guinea és az Egyesült Államok a Föld azon országai, ahol nincsen törvényileg szabályozott gyereknevelési szabadság. Németországban az egészségügyi miniszter 2014 elején azt javasolta, hogy azok a szülők, akiknek 3 évesnél fiatalabb gyerekük van, heti 32 órát dolgozzanak 40 óra helyett. A javaslat ugyanakkor nem aratott osztatlan sikert, mivel a rendszer módosítása és az abból fakadó bevételkiesés 140 millió eurójába kerülne a központi költségvetésnek.
