Az orosz lakosság közel 50%-a támogatja az ideiglenes tűzszünetet Ukrajnában – derül ki a Levada Center, független orosz közvélemény-kutató intézet április 1-jén közzétett adataiból. A kutatás közvetlenül azután készült, hogy Ukrajna elfogadta az Egyesült Államok által a március 11-i szaúd-arábiai tárgyalások során javasolt 30 napos teljes tűzszüneti javaslatot.
A Kreml elutasította a javaslat azonnali elfogadását, és olyan feltételeket támasztott, amelyek gyengítették volna Kijev védelmi képességeit, például a külföldi katonai támogatások megszüntetését – számolt be róla a Kyiv Independent. Ehelyett Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok egy részleges tűzszünetben állapodott meg, amely az energetikai infrastruktúrára és a Fekete-tenger térségére terjed ki – bár ez a megállapodás egyelőre nem lépett életbe.
A felek egymást vádolják a megállapodások megszegésével: Oroszország és Ukrajna is azt állítja, hogy a másik fél megsértette az energetikai infrastruktúrát érintő támadások tilalmát, míg Moszkva a fekete-tengeri tűzszünet végrehajtását a nyugati szankciók enyhítéséhez köti.
A Levada Központ felmérése szerint a válaszadók 26%-a határozottan támogatja, míg 24% valamennyire támogatja a tűzszünetet. Ezzel szemben 41% elutasítja, és 25% határozottan ellenzi a békekezdeményezést.
A tűzszünet iránti nyitottság leginkább a nők, a 24 év alatti fiatalok, valamint azok körében jellemző, akik kritikusak a kormány politikájával szemben, bizalmatlanok Vlagyimir Putyin elnökkel szemben, vagy szkeptikusak az állami médiával kapcsolatban. Azok, akik ritkábban néznek televíziós hírműsorokat, vagy inkább független forrásokat, például a YouTube-ot részesítik előnyben, szintén nagyobb arányban támogatják a fegyvernyugvást.
Ezzel szemben az ellenzők táborát főként idősebb férfiak, Putyin támogatói, rendszeres tévénézők, valamint azok alkotják, akik támogatják Oroszország Ukrajna elleni katonai műveleteit.
Az elutasítás főbb indokai között szerepel, hogy a tűzszünet lehetőséget adna Ukrajna újrafegyverkezésére (37%), mások szerint egyszerűen szükségtelen (9%), vagy úgy vélik, hogy „Oroszországnak végig kell mennie az úton” (8%).
A teljes körű invázió kezdete óta Moszkva felerősítette az állami propagandát, és a háborút a Nyugat elleni védelmi küzdelemként mutatja be. Az orosz televíziós műsorok gyakran dicsőítik a hadsereget, miközben elnyomják az ellentétes véleményeket, tovább erősítve a Kreml narratíváját, miszerint a háború a nemzeti túlélés záloga.
A Levada Központ kutatása március 22. és 26. között zajlott, összesen 1615 felnőtt megkérdezésével, 50 orosz régió 137 településén. A közvélemény alakulását azonban tovább árnyalja az a tény, hogy Oroszországban a független média és a civil szervezetek ellen egyre szigorúbb törvényeket vezetnek be, melyek értelmében ezek az intézmények „külföldi ügynöknek” minősülhetnek.
A részleges tűzszünet formálisan még nem lépett életbe, miközben a felek továbbra is egymást hibáztatják a megállapodás megsértéséért. Moszkva egyértelművé tette, hogy a fekete-tengeri megállapodás csak a nyugati szankciók enyhítése esetén válik érvényessé.
A vegyes közvélemény ellenére a Kreml nem mutat hajlandóságot arra, hogy enyhítsen háborús célkitűzésein, és folytatja a nagyszabású katonai hadműveleteket. Eközben a Trump-kormányzat régóta kifejezi elégedetlenségét Kijev tárgyalási stratégiájával és az USA által támogatott ásványi projektek körüli bizonytalanságával kapcsolatban. A Reuters április 1-jei jelentése szerint Washingtonban azonban egyre nagyobb türelmetlenség érezhető Moszkva irányába is.
