Egy 45 ezer éves csontmaradvány DNS-e adhat választ arra, hogy mikor keveredett először a homo sapiens a Neander-völgyiekkel. A combcsontot Szibériában találták, és ez az egyik legidősebb eurázsiai modern emberi lelet. A csont DNS-ének elemzése 2012-ben kezdődött és kiderült, hogy a homo sapiens a Neander-völgyiekkel 50-60 ezer éve találkozhatott.
Az eredmények tovább erősítik azt a feltételezést, amely szerint a modern ember 60 ezer éve Afrikában alakult ki, míg a legközelebbi rokonaink, az Eurázsiában élt Neander-völgyiek körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt haltak ki. A mostani lelet legnagyobb érdekessége, hogy a genomja teljes, hisz az eddigi leletek alapján csak részgenomokat sikerült reprodukálni.
A Max Planck Intézet szakemberei szerint a modern ember és a Neander-völgyi közös őse 600 ezer évvel ezelőtt élt. A combcsont az eddig talált legöregebb Afrikán és a Közel-Keleten kívül talált modern emberi lelet, amelynek meghatározható a génsorrendje.
A tudósok eddig azt feltételezték, hogy a modern ember a tengerpartok érintésével hódította meg Dél-Ázsiát, így jutva el Óceániáig, majd ezután következett az északi irányú vándorlás. A lelet azonban egyértelműen jelzi, hogy a modern ember 45 ezer éve már Közép-Ázsiában jelen volt, így akár az is elképzelhető, hogy egyidőben hódította meg Eurázsia északi és déli részét.
A szénizotópos elemzés ugyanakkor azt is kimutatta, hogy a modern ember édesvízi hallal, valamint a mérsékelt és hideg égövre jellemző növényekkel táplálkozott.
