Egyre több rémisztő hír érkezik a Kínában felbukkant Vuhan-koronavírusról, ám a legtöbb félelemkeltésre jó csupán. Vasárnap tettük közzé Horea Mihai Bădău egyetemi lektor írását, ma pedig Dr. Kemenesi Gábor virológus Facebookra közzétett bejegyzését osztjuk meg veletek.
Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa felhívja a figyelmet arra, hogy a médiában sokféle hír jelent meg a koronavírussal kapcsolatban, ezért próbált olyan anyagot közölni, amit szakértőktől és tudományos folyóiratokból származnak.
„Több ember hal meg évente szezonális influenzában mint ebben a járványban fog. A legfőbb baj a pánik és a diagnosztikai, egészségügyi ellátórendszerek extrém leterhelése. A járványügyi korlátozások emellett komoly gazdasági visszahatással is járnak, melyek a társadalom több szintjén is fájdalmasak lehetnek, ez hatványozottan igaz a szegényebb országokra.” – fejti ki már az elején a szakember.
A szakember kifejti, hogy a vírus egy úgynevezett zoonózis (állatról emberre terjedő betegség) egyelőre ismeretlen természetes gazdával. Ezen a kategórián belül pedig egy ún. felbukkanó fertőző betegség, amely jelenlegi formájában nemrég jöhetett létre és kerülhetett az emberi populációba. Annyi biztos egyelőre, hogy akárcsak a SARS és a MERS koronavírushoz hasonlóan ennek is denevérekben van a jelenlegi járványos vírus „elődje”.
A szakember kifejti, nem a denevérek a gonoszok, hiszen már 15 éve ismert, hogy úgynevezett SARS-szerű koronavírusokat hordoznak világszerte. Az ember a hibás a gazdaváltásért, hiszen olyan mértékű változást okoztunk a bolygón (túlnépesedés, erdőirtások, városiasodás, klímaváltozás stb.) ami nagymértékben emeli a „találkozások” számát olyan mikróbákkal amik több százmillió éve már léteznek.
Dr. Kemenesi Gábor szerint most az a legfontosabb, hogy a szakértők a lehető leggyorsabban kiszűrjék a beteg embereket, hogy azok ne adják át másoknak.
„A probléma most leginkább az, hogy egyelőre úgy tűnik a SARS vírusnál sok esetben enyhébb megbetegedések jelentkeznek. Ez azért nagy baj, mert ezek az emberek enyhe tünetekkel, melyekkel kevésbé felismerhetőek, adhatják tovább a vírust, sokszor orvost sem keresnek fel jelentéktelen tünetekkel. Így nehéz időben izolálni őket és visszakövetni, hogy kivel kerültek kapcsolatba. Ezért van az, hogy az enyhe tünetekkel járó járványok megfékezése sokkal nagyobb feladat, mint egy súlyos tünetekkel jelentkező fertőző betegségé.” – írja a szakember, aki hozzáteszi, fontos figyelni, hogy a Kínán kívüli országokban sikerül-e izolációt fenntartani.
A másik kifejezetten fontos tényező, hogy az egészségügyi dolgozók megfelelő védőfelszerelésben dolgozzanak a gyanús betegekkel, ugyanis a SARS idején úgynevezett szuperterjesztőként számos egészségügyi dolgozó játszott kulcsszerepet a járvány kiteljesedésében.
A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa azt is kifejtette, a világ sokkal jobban reagált a vírusra, mint máskor. Napok alatt ismerték a vírus genomját, ennek köszönhetően napokon belül elkészült az első diagnosztikai teszt, melyet világszerte elérhetővé is tettek. Az Egészségügyi Világszervezet egész sor eljárásrendet és technikai javaslatcsomagot dolgozott ki a járvány kezeléséhez.
„Minden fegyver a kezünkben van, kérdés, hogy jól használjuk-e.” – írja a virológus, aki azt is elmondta, várható, hogy a világ számos országába eljut majd a vírus, de ha gyorsan felismerik és izolálják nincs ok a pánikra.
„Nem fogunk ettől a vírustól kipusztulni, és igen csekély az esélye, hogy Magyarországon egy átlagember megbetegedjen. Azok vannak veszélyben, akik a betegség valamelyik konkrét gócpontjába utaznak Kínába, vagy kapcsolatba kerülnek olyan emberrel, aki ezekről a konkrét helyekről érkezik.” – írja.
A megelőzésre kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. Mivel a koronavírus az influenzához hasonlóan cseppfertőzéssel terjed, gyakori kézmosással, arcunk érintésének kerülésével és szájmaszk viselésével könnyen elkerülhetjük.
