Donald Trump amerikai elnök azt tervezi, hogy visszavonja mintegy 240 ezer ukrán menekült ideiglenes tartózkodási engedélyét, ami az Egyesült Államokból való kitoloncolásukhoz vezethet, írja a Reuters.
Az intézkedés már a jövő hónapban életbe léphet. Források szerint a lépés része a Trump-kormányzat azon szélesebb körű törekvésének, hogy visszavonja a jogállását annak a több mint 1,8 millió bevándorlónak, akiket a Biden-kormányzat alatt indított ideiglenes humanitárius programok révén engedtek be az Egyesült Államokba.
Az amerikai belbiztonsági minisztérium szóvivője, Tricia McLaughlin azt mondta, hogy a minisztériumnak egyelőre nincs bejelentése ezzel kapcsolatban. A Fehér Ház és az ukrán nagykövetség nem válaszolt a Reuters megkeresésére.
Trump január 20-án kiadott végrehajtási rendelete arra utasította a belbiztonsági minisztériumot, hogy vonja vissza az ideiglenes tartózkodási engedélyek többségét. Azok a bevándorlók, akiknek a státuszát visszavonják, gyorsított kitoloncolási eljárással szembesülhetnek.
Azok a bevándorlók, akik illegálisan lépik át a határt, a belépéstől számított két évig gyorsított eljárásban kitoloncolhatóak az országból. Ehhez képest azok számára, akik legális úton léptek be az országba, mint az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezők, nincs időbeli korlátja a kitoloncolásnak.
Ez a lépés a háború elől menekülő 240 ezer ukrán, valamint az 530 ezer kubai, haiti, nicaraguai és venezuelai és több mint 70 ezer afgán menekült kitoloncolását jelentheti.
Trump már a kampányában ígéretet tett a Biden által bevezetett ideiglenes tartózkodási engedélyt biztosító programok megszüntetésére, azzal érvelve, hogy azok túllépik az amerikai törvények által előírt korlátokat.
Amikor január végén a Trump-kormányzat felfüggesztette azoknak a bevándorlási kérelmeit, akik a Biden-kormányzat egyes ideiglenes programjain keresztül léptek be az Egyesült Államokba, számtalan család került bizonytalan helyzetbe, köztük például az ukrán Liana Avetisian, férje és 14 éves lányuk is, akik 2023 májusában menekültek el Kijevből. Ideiglenes státuszuk és munkavállalási engedélyük májusban lejár. Azt mondják, körülbelül 4000 dollárt költöttek pályázati díjakra, hogy megújítsák státuszukat, és megpróbáljanak újabb programra pályázni. „Nem tudjuk, mit tegyünk” – mondta Liana Avetisian a Reutersnek.
Rafi, egy volt afgán hírszerző tiszt, aki az Afganisztánban maradt családtagjai védelme érdekében azt kérte, ne használják a teljes nevét, szintén azok közé tartozik, akik legálisan, ideiglenes tartózkodási engedéllyel léptek be az Egyesült Államokba, ami lehetővé tette, hogy két évig az országban maradjon és dolgozzon.
Február 13-án, alig több mint egy évvel azután, hogy megkapta ezt az engedélyt, az amerikai bevándorlási hivatal (ICE) emberei őrizetbe vették, és visszavonták a státuszát.
Afganisztánban Rafit amerikai tisztek képezték ki, és az őt kiképző CIA-tiszt azzal indokolta az ideiglenes tartózkodási engedély szükségességét, hogy „rendkívüli veszélyben van, és segítségre van szüksége az ország elhagyásához.” Az Egyesült Államokban Rafi menedékjogot kért, és áprilisban kellett volna megjelennie a bíróság előtt ennek megítélése ügyében.
Az ideiglenes tartózkodási engedély részeként februárban meg kellett jelennie a bevándorlási hivatal előtt, és ekkor tartóztatták le. Február 24-én az ügyvédje levélben kérte ügyfele szabadon bocsátását, megjegyezve, hogy nincs büntetett előélete, nem áll fenn a szökés veszélye, és folyamatban van a menedékjogi ügye, de James Mullan, az ICE washingtoni irodájának igazgatóhelyettese azt válaszolta, hogy az afgán férfit nem engedik szabadon.
„Az e-mailben említett prioritások 2025. január 20-án megszűntek” – állt a válaszban.
