Minden ember legtermészetesebb vágya a boldogság elérése. A Dalai Láma szerint az ember legfőbb célja a boldogság, amit a belső béke és a pozitív gondolkodásmód útján érhet el, és nem a külső körülményektől függ.
„Úgy tűnik számomra, hogy a boldogsághoz való közeledéshez el kell szakadni a modern világban létező néhány hamis elképzeléstől” – magyarázza a tibeti buddhizmus legmagasabb rangú tanítója.
„Például, hogy a gazdagság (magasabb fizetés vagy drága autó) boldogságot és békét hozhat az életedbe.
A belső kényelem és az érzelmi elégedettség sokkal fontosabb, mint a külső jólét – a boldogság forrása benned rejlik, és nem a külvilágban.”
A Dalai Láma szerint a mentális és érzelmi elégedettség csökkenti a fizikai szenvedést, hiszen még a fájdalmat vagy az éhséget is kevésbé érezzük gyötrőnek, amikor szeretet vesz körül, vagy elmerülhetünk egy érdekes feladatban. Ezzel szemben, ha megfordítjuk a dolgot, ha valaki mentálisan és érzelmileg elégedetlen, a fizikai kényelem sem hoz megkönnyebbülést.
„Amikor elborít a mentális szenvedés – nehéz gondolatok vagy belső elégedetlenség –, a fizikai kényelem megszűnik. A dekoráció vagy a ruhák szépsége már nem számít: a stresszes vagy depressziós ember nem akarja élvezni az ételt vagy más dolgokat. A lelki béke hiánya még a legkényelmesebb életet is megmérgezheti.”
A Dalai Láma ugyanakkor az erőszakról és a háborúkról is kifejtette a véleményét: „A valódi világ valami, ami a szív melegségéhez kapcsolódik, és amelyben képtelenek vagyunk másokat bántani. A „én” és „ők” közötti ellentét a valódi világban megszűnik.”
„Egy kisgyermek számára fontos, hogy elválassza „magát” a külvilágtól, hogy megfelelően fejlődhessen, de ahogy az ember – és az emberiség – növekszik, az ő érdekei és a körülötte lévők érdekei közötti ellentét már nem előnyös a fejlődés szempontjából” – mondja az egyházi vezető, hozzátéve, hogy az „én” és „ők” típusú gondolkodás kudarcot vall a világban, amelyben élünk.
„A modern ember már nem a föld megműveléséből él, és nem saját maga készíti el a ruháit. Ma mindannyian nagyon függünk a környezetünktől: a közművektől, a médiától, az autóktól és a szupermarketektől. Vagyis más emberektől. Ilyen nagyfokú függőség mellett másoknak (akár csak lelkileg) ártani olyan, mintha magunknak ártanánk” – érvel a Dalai Láma.
„Egy brüsszeli informális találkozón viccesen azt javasoltam, hogy bővíteni kellene az EU-t: először Kelet-Európával, majd Oroszországgal. Ezután pedig a székhelyet Brüsszelből Moszkvába kellene költöztetni. Így minden esélye megszűnne a katonai konfrontációnak, és a térség természetes módon demilitarizálódna. A katonai gyárak hasznos dolgokat gyártanának – és gazdaságilag is életképesek lehetnének.
Ha kiterjesztjük a „mi” fogalmát az egész emberiségre, akkor nem lesz senki, aki ellenálljon, senki, akitől félni kellene, vagy akit gyűlölni kellene. Ez azt jelenti, hogy találnánk egy olyan világot, ahol semmi sem „a tiéd”, mert minden mindenkié” – fejtette ki a Dalai Láma, akit az együttérzés bódhiszattvájának, Avalókitésvarának a megtestesülésének tartanak.
