A szuperszonikus sebességgel való utazás ma már nem tűnik elképzelhetetlennek, de 1947 előtt lehetetlen célnak tűnt.

Chuck Yeager, az első ember, aki vízszintes repülésben átlépte a hangsebességet

Az emberek először 1947. október 14-én hallhatták azt a hangrobbanást, ami a hirtelen nyomásváltozástól lép fel, amikor egy repülőgép átlépi a hangsebességet. A rakétameghajtású Bell X–1 ugyanis ekkor lépte át ezt addig megközelíthetetlennek vélt küszöböt, fedélzetén a 24 éves amerikai pilótával, Chuck Yeagerrel.

De nem ez volt Chuck Yeager egyetlen figyelemre méltó eredménye. A második világháborúban 64 küldetésen vett részt, 13 német gépet lőtt le, és, bár az ő gépét is kilőtték Franciaország felett, a francia ellenállás segítségével sikerült megmenekülnie a fogságtól.

Chuck Yeager pilóta élete valóban kalandos volt.

Kezdetben nem engedték repülni

Chuck Yeager 1923. február 13-án született a nyugat-virginiai Myra kisvárosában, egy farmer családban. 18 éves korában lépett be a hadsereg légierejébe, de fiatal kora és tapasztalatlansága miatt ekkor még nem vették fel a pilótaképzésre, így a kaliforniai Victorville-i George Air Force Base volt az első állomáshelye, ahol repülőgép-szerelőként szolgált.

Kevesebb, mint 3 hónappal később azonban a sors közbeszólt, és az Egyesült Államok belépett a második világháborúba. Ez arra késztette a hatóságokat, hogy megváltoztassák a toborzási előírásokat, és mivel Yeager megfelelt az új kritériumoknak, elkezdhette a kiképzést.

Yeager már a kiképzés kezdetén bebizonyította, hogy tehetséges pilóta. Szokatlanul jó látása volt, és nagyon figyelmes is volt. A látása annyira éles volt, hogy alkalommal kilőtt egy szarvast 550 méter távolságból. 1943. március 10-én fejezte a kiképzést, és először a nevadai Tonopah légibázison állomásozó 357. vadászrepülő-csoportnál szerzett tapasztalatot.

1943 novemberében az Egyesült Királyságba küldték, és több sikeres küldetést is végrehajtott, de a nyolcadik bevetésén – 1944. március 5-én – a gépét kilőtték Franciaország felett.

A francia ellenállás segítségével sikerült megmenekülnie, és Spanyolországba ment, ahonnan aztán visszatért az Egyesült Királyságba.

Chuck Yeager 64 harci küldetésben vett részt a második világháború alatt

Yeager szeretett volna azonnal visszatérni a harcokba, de egy légierős szabályzat értelmében az egyszer már kimenekült pilóták többet nem repülhettek ellenséges terület fölé. Yeager egy másik kimenekült pilótával, Fred Glover századossal együtt 1944. június 12-én egyenesen Dwight D. Eisenhower tábornokhoz fordult, hogy engedje őket repülni. Erőfeszítéseik végül sikerrel jártak, és mindketten megkapták az engedélyt, hogy visszatérjenek a háborúba.

Yeager kitűnő repülési és vezetői készségekkel rendelkezett, amit számtalanszor bebizonyított a harcokban. Ezredében ő volt az első „egynapos ász”, aki egy bevetés során öt ellenséges gépet lőtt le. Ez 1944. október 12-én történt.

Yeager a második világháború végére 64 küldetésben vett részt. Utolsó bevetésére 1945. január 15-én került sor, február elején pedig visszatért az Egyesült Államokba.

Hazatérése után, még 1945 februárjában, feleségül vette Glennis Dickhouse-t. A háború után Yeager tesztpilóta lett, valamint a Muroc Army Air Field repülésoktatója.

Itt kérték fel egy titkos, kísérleti repülő tesztelésére. A gépet a Bell Aircraft Company építette, és az X–1 rakétahajtóműves gépet kifejezetten a szuperszonikus repülés tesztelésére tervezték. Yeager a Glamorous Glennis nevet adta a gépnek, felesége tiszteletére.

Törött bordákkal vett részt a próbarepülésen

Két nappal a próbarepülés előtt Yeager leesett a lóról, és eltörte két bordáját. Mivel félt attól, hogy emiatt lefújják a repülést, egy közeli város orvosához ment kezelésre, és csak feleségének és Jack Ridley barátjának szólt a balesetről.

A repülés napján akkora fájdalmai voltak, hogy segítség nélkül be sem tudta zárni a gép ajtaját. Ennek ellenére sikerült leküzdenie a fájdalmat, és 1947. október 14-én új világrekordot állított fel, amikor átlépte a hangsebességet a Bell X-1 típusú gépével a Mojave-sivatag felett. A rakétameghajtású gép fantasztikus sebességet ért el, meghaladva a 1060 km/órát, ami 15 000 méteren a hangsebesség határa. Yeager előtt több pilóta is életét vesztette, miközben megpróbálta átlépni a hangsebesség határát.

Mivel a kísérlet titokban zajlott, az eredményeit nem hozták azonnal nyilvánosságra. A sikert csak 1948 júniusában jelentették be nyilvánosan, és Chuck Yeager megkapta a Mackay és a Collier nagydíjakat. 1954-ben pedig a nemzetközi Harmon Trophyt is elnyerte.

Yeager volt az egyik első amerikai pilóta, aki MiG–15-tel repült. 1954-ben újabb rekordot döntött, elérte a 2655 km/h sebességet egy X-1A rakétameghajtású repülőgépen.

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre.