Július 3-10. között a világ lakossága a valaha mért legmelegebb hetet élte át, és az előrejelzések további forró napokra figyelmeztetnek. Jó esély van arra, hogy idén júliusban az elmúlt 120 ezer év legmagasabb globális hőmérsékleteit mérjük – figyelmeztetnek a szakértők.
A légkör szén-dioxid-szintjének emelkedése és az Atlanti-óceán felől érkező szokatlanul erős szelek már most hőhullámokat idéztek elő Texasban, Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és számos más országban.
Európa-szerte több helyen vörös kódot rendeltek el a hőség miatt, miközben erdőtüzek tomboltak Horvátországban, az Adria partvidékén és a spanyolországi Navarrában. Athénban pedig az elmúlt napokban déltől kora délutánig zárva tartott az Akropolisz, mivel a hőmérséklet meghaladta a 40 Celsius fokot.
A Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization – WMO) klímaszolgálatának igazgatója, Christopher Hewitt professzor szerint még soha nem volt ilyen meleg nyár a Földön, amióta az 1850-es években elkezdtek műszeres méréseket végezni.
Ezt az állítást Karsten Haustein, a Lipcsei Egyetem kutatója is megerősítette. „Nagy az esélye annak, hogy az idei július lesz a valaha volt legmelegebb hónap, legalábbis az elmúlt 120 ezer évben, az Eem korszak, vagyis az utolsó interglaciális korszak óta” – állapította meg.
A jelenlegi rekordhőhullámok mellett a Csendes-óceánban egyre erősödő El Niño jelenség is elkezdte éreztetni a hatását világszerte.
Az El Niño egy időszakos éghajlati jelenség, amely akkor következik be, amikor a Csendes-óceán egyenlítői áramlása megváltozik, és hőmérséklete megemelkedik, aminek hatása világszerte érzékelhető. „Egy tipikus El Niño jelenség átmenetileg körülbelül 0,2°C-kal növeli a globális átlaghőmérsékletet” – mondja Jeff Knight, a Met Office éghajlati változékonyság modellezéséért felelős vezetője.
A bolygó átlaghőmérséklete egyébként az ipari forradalom óta 1,2 Celsius-fokot melegedett a fosszilis tüzelőanyagok által kibocsátott üvegházhatású gázok és a természet szisztematikus pusztítása következtében.
A tudósok szerint a hamarosan bekövetkező újabb rekordot döntő hőhullám következményei mélyrehatóak és veszélyesek lesznek. A jelenlegi becslések szerint több mint 61 ezer ember halt meg az Európát tavaly nyáron sújtó magas hőmérsékletek következtében. Nagy esély van arra, hogy az idén a hőség ennél is több ember életét követelje például Görögországban, Spanyolországban és Olaszországban, ahol a legsúlyosabbak a kánikula következményei.
António Guterres ENSZ-főtitkár szerint „az éghajlatváltozás kicsúszott a kezünkből”. Figyelmeztetett, hogy ha a világ továbbra is halogatja a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának megfékezéséhez szükséges kulcsfontosságú intézkedéseket, annak katasztrofális következményei lesznek.
Számos tudós már több mint 30 éve figyelmeztetett arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elégetésének folytatása a mostani hőhullámokat eredményezi majd. „Egyáltalán nem kellene meglepődnünk a magas globális hőmérsékleten” – mondta Richard Betts professzor, a Met Office és az Exeteri Egyetem klimatológusa a BBC-nek.
„Mindez csak megerősíti azt, amit már régóta tudunk, és egyre több szélsőséges jelenséget fogunk tapasztalni” – tette hozzá.
