Anthony Hopkins idén decemberben immár 50 éve lesz józan.
A 87 éves színész október 25-én The New York Times The Interview című podcastjének vendége volt, ahol frissen megjelent memoárjáról beszélt.
Az Oscar-díjas színész az évek során mindig nagyon őszintén beszélt alkoholproblémáiról, és legutóbbi vallomásában felidézte, mi történt pontosan, mielőtt úgy döntött, végleg lemond az alkoholról.
„Részeg voltam, teljesen ki voltam ütve, és vezettem az autómat, itt, Kaliforniában, fogalmam sem volt, hová megyek, amikor rájöttem, hogy megölhettem volna valakit – vagy magamat, ami nem igazán érdekelt” – idézte fel.
„Rájöttem, hogy alkoholista vagyok. Észhez tértem, és egy beverly hills-i partin azt mondtam egy volt ügynökömnek: »Segítségre van szükségem.«”
„Pontosan 11 óra volt – megnéztem az órámat – és ez a kísérteties rész: valami mély, erőteljes gondolat vagy hang szólalt meg bennem, és azt mondta: Vége van. Most már elkezdhetsz élni. És mindennek célja volt, úgyhogy ne felejts el belőle egy pillanatot sem” – folytatta a sztár.
Hopkins szerint ez az ésszerű, férfias hang, amit akkor hallott, teljesen eltüntette az ivás iránti vágyát. „Az ivás iránti vágy eltűnt belőlem. Nincs más elméleteim, csak az isteni erő, vagy az a bennünk rejlő erő, ami születésünktől fogva meghatároz minket, az életerő, vagy nevezzük bárminek is” – magyarázta. „Ez egyfajta tudatosság, úgy gondolom. Csak ennyit tudok.”
A színész azt mondja, azért kezdett el inni, mert magányos gyerekkora volt, és sokat bántották, és az ital segített elnémítani a kellemetlen érzést, és nagyobbnak, erősebbnek érezte magát tőle.
„Az alkohol fantasztikus, mert azonnal más térbe repít” – magyarázta. „Az akkori színészek – Peter O’Toole, Richard Burton, mindannyian – emlékszem azokra az ivászatokra, amikor azt gondoltam: Ez az élet. Lázadók vagyunk, kívülállók, ünnepelhetünk.”
„De az agyad mélyén ott van a tudat, hogy ez meg fog ölni. Azok, akikkel együtt dolgoztam, mind elmentek” – mondta, hozzátéve, rendkívül hálás érte, hogy még mindig itt lehet.
