Ha azt akarjuk, hogy az egészség, boldogság és siker megvalósításához bevetett stratégiánkat átfogó optimizmus határozza meg- és pedig akarjuk-, akkor jobban tesszük, ha nem olvasunk újságot és kikapcsoljuk a televíziót.
És ha jobban belegondolunk, máris rájövünk arra, miért van ez így. Az újságot olvasva és a reggeli híreken csüngve már azzal szembesülünk, hogy világunk a szemünk láttára esik szét csalás, gyilkosság, kapzsiság és környezeti pusztítások közepette. A címlapokról ordítanak a rémhírek. Mindezen lelkesítő benyomások után pedig mehetünk dolgozni abban a reményben, hogy talán velünk nem fog ilyesmi történni, hogy majd mi tehetünk ez ellen valamit. Amennyire a főáramú média objektivitását és tárgyilagosságát hangoztatja, pont annyira torz a világban végbemenő dolgokról alkotott perspektívájuk.
Ha megkérdezzük barátainkat, kollégáinkat arról, hogy vannak vagy milyen az életük, vajon több olyan dolog van amire panaszkodnak, vagy ellenkezőleg? A választ tudjuk. Mindannyian időről időre szembesülünk problémákkal és kihívásokkal, de egy adott napon mégis, több jó dolog történik, mint rossz. Ez a valóság.
A rossz hírek torzítják a világról alkotott nézőpontunkat, de ami még ennél is rosszabb az az, hogy minket is beteggé tesznek. Saját egészséges optimizmusunkat ássuk alá azzal, hogy szinte észrevétlenül kezdünk azonosulni a minket folyamatosan bombázó negativitásokkal. Ilyen feltételek mellett művészet optimistának maradni.
Az elmúlt húsz-harminc évben sokan rájöttek már arra, hogy amit eszünk, az nagyban befolyásolja egészségi állapotunkat. Ez ma már természetes, általánosan elfogadott tény, amihez nem fér kétség. Étrendet váltunk, jobban odafigyelünk testi egészségünkre. Tudjuk, mi az egészséges, és mi nem az. De sok ember még mindig nem fordít kellő figyelmet arra, hogyan és mivel táplálja az elméjét. Nem vagyunk tisztában azzal, hogy mindaz, amivel tudatunkat tömjük, annak pont ugyanolyan mély és átütő hatása van egészségünkre, mint a tápláléknak, amit eszünk. A híreknek olyan hatása van a tudatunkra, mint a cukornak a testünkre- könnyen emészthető. Ezen híreknek többsége pedig lényegtelen. Mit tehetsz, ha arról értesülsz, egy bombát dobtak le Bagdadban? Miért lényeges az, hogy hány ezer halott van? Mit változtat ez a te életeden? Azon kívül, hogy egy általános rossz érzés kerít hatalmába, egyéb hatása nem lesz. Semmit nem tehetsz ez ellen, mégis ott van benned egy rossz érzés.
A rossz hírek mérgezőek. Nem kellene annak lenniük, de mégis azok. A hírszolgáltatók természetüknél fogva elénk tolják mindazt, ami nem működik a világban, ami rossz, ami reménytelen. Adóemelés, drágulás, csőd, hitel, baleset, tüntetés, háború, katasztrófa. Félelemkeltés. Ezzel a hallgatóságban a tehetetlenség érzését keltik.
A „tanult tehetetlenség” egy olyan pszichológiai kifejezés, amely az irányítás elvesztésének érzéséből fakadó depressziót vagy betegséget jelöli. A kutatások eredményei azt mutatják, hogy a tehetetlenség érzése aláaknázza az immunrendszert, depressziót generálva. A rossz híreknek való folyamatos expozíció- ugyanúgy, mint a rossz étkezési szokások-, megbetegítenek.
Ezen akármikor változtathatsz. Ha tudsz felelni a pénzedért és az egészségedért, miért ne tudnál felelni a tudatodért? Kapcsold ki a tévét, hagyd a hírportálokat és újság helyett National Geographic-ra fizess elő. Ezzel időt spórolsz, és ami a legjobb: rájössz arra, hogy a világ sokkal jobb hely, mint ahogyan azt gondoltad!
Egyed Zsuzsanna
