A vallás nem arra ösztönzi az embereket, hogy jobb magatartásuk legyen, hanem a bűntudatukat erősíti – állítja az a tanulmány, amelyik nemrég jelent meg a Science folyóiratban.
A szerzők kutatásuk során semmiféle eltérést nem találtak a vallásos és ateista emberek morális és immorális magatartásának megnyilvánulásai között, sem azok minőségében, vagy mennyiségében. Egyetlen jelentős különbség mutatkozott: a vallásos alanyok sokkal büszkébbek és hálásak erkölcsös cselekedeteikre, ugyanakkor sokkal nagyobb bűntudattal, szégyennel és undorral gondolnak erkölcstelenségeikre.
A szerzők szerint ez azt jelenti, hogy a vallásos és ateista embereknek sokkal több közös nevező van a morális tapasztalatok terén, mint eddig gondolták. A kutatásban 1200, 18 és 68 év közötti felnőtt vett részt.
Linda Skitka, az Illinois Egyetem pszichológusa, a tanulmány társzerzője elmondta, tudomása szerint ez az első ilyen jellegű összehasonlító vizsgálat. Az amerikai és kanadai alanyok három napon keresztül kérdőívben válaszoltak olyan erkölcsös és erkölcstelen cselekedettekkel kapcsolatos felvetésekre, amelyeket vagy elkövettek, vagy támogattak, vagy részt vettek benne, vagy amelyekről legutóbb hallottak.
A kutatók a vallásosság mellett a mindennapi cselekedetek erkölcsösségét, a politikai szimpátiákat, valamint az erkölcsösségnek és erkölcstelenségnek az egyéni boldogságszintre gyakorolt hatását is figyelembe vették. A kutatók egy eltérést állapítottak meg csupán: az erkölcsös és erkölcstelen tettek elkövetése után érzett érzelmek jóval intenzívebbek. A szakemberek nem találtak bizonyítékot arra, hogy a konzervatív értékrenddel szimpatizálók körében nagyobb volna az erkölcsösség szintje, mint a liberális szimpatizánsok körében.
Linda Skitia szerint az eredmények azért fontosak, mert bizonyítják, hogy a kis különbségek ellenére az erkölcsi prioritások a vallásos és ateista meggyőződésű, a konzervatív és liberális értékrendű emberek esetében inkább azonosak, semmint különbözők.
