UtazásA vajdahunyadi kastély falai hátborzongató titkokat rejtenek – legendák, melyek a frászt...

A vajdahunyadi kastély falai hátborzongató titkokat rejtenek – legendák, melyek a frászt hozzák a turistákra!

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket a Viberen, a Telegramon, Whatsappon és a Google Hírek-en!

A Dél-erdélyi Vajdahunyad legjelentősebb történelmi emlékművét valósággal ostromozzák a sötét legendák szerelmesei, a világ minden tájáról. A Corvin kastély világszerte ismertté vált a Vlad Țepeș-ről szóló rémtörténetek végett, akiről a nyugati turisták gyakran hiszik, hogy hét éven keresztül volt a középkori vár pincéjébe börtönözve. Noha a történészek cáfolják ezt a feltevést, a vérszomjas Drakula mítosza továbbra is látogatók hadát vonzza a kastélyba.

Fotó: Flickr.com
Fotó: Flickr.com

„Az emberek Vlad Țepeș-ről, Drakuláról kérdeznek, mi pedig elmondjuk, hogy az ő története valóban kapcsolódik ugyan a hely történelméhez, viszont a vár legjelentősebb alakjai mégis Hunyadi János és fia, Corvin Mátyás – akik abban az időben uralkodtak a kastélyban” – mondja Dan Bera, a vár adminisztrátora.

A hely, ahol foglyokat kínoztak

Bármennyire is Drakula mítoszának rabjai legyenek, a középkori vár küszöbét átlépő turistákat kísértetekről és vámpírokról szóló történetekkel várják. Hunyadi János erődítményének mind a 40 szobája ősi legendákat őriz, amelyek legalább annyira vérfagyasztóan és látványosan vannak tálalva, mint ahogyan a román uralkodó, Vlad Țepeș szörnyűséges tetteiről szóló rémmesék – már rögtön a bejáratnál két sötét teremben lehet borzongani, ahol annak idején rabokat kínoztak.

„Ez a szoba és a bástya a XV. században épültek, a korabeli történészektől származó információk szerint pedig kínzások helyszínei voltak. A hóhér nem csak lefejezéssel foglalkozott, hanem meg is kínozta az ide hozott rabokat – volt, akit élve megnyúztak.” – meséli Ioan Bodochi történész.

Egyik történet szerint Török János magyar főnemes itt fejeztette le feleségét, Annát, amiért ez távollétében viszonyba elegyedett egy erdélyi ifjúval – kivégzése előtt pedig szöget vertek a fejébe. A két kínzóteremben ma kiállítást rendeztek be azokból az eszközökből, amelyeket a kínvallatások során használtak.

Fotó: Flickr.com
Fotó: Flickr.com

A halálraítéltek börtöne

Tovább haladva a félelmek palotájában, egy régi ajtón léphetünk be a tömlöcbe.

„Az új kaputorony és a várpalota között hozták létre ezt a helyet: egy 4-5 méter mély gödör, ahová nagy valószínűséggel a halálra ítélteket lökték, ezt bizonyítja a hóhér címere is, amelyet az egyik kőbe véstek.” – meséli Ioan Bodochi történész. A régi börtön szomszédságában levő lovagteremből egy nyílás vezet egy földalatti folyosóhoz, amely a tömlöchöz vezet. A katakomba börtönként is működött.

„Egy legenda szerint a lovagterem, amellett, hogy vendégfogadó terem volt, tárgyalóteremnek is használták. A tömlöcbe vezető nyílás fölött elhelyezett székbe ültették az elítéltet, amikor pedig döntést hoztak, a rab több métert zuhant a tömlöcig.”

A katakombát nem látogathatják turisták, a régi börtönt viszont igen. Ez utóbbit felújították az utóbbi években. A börtönt 1785-ben használták utoljára, a Horea, Cloșca és Crișan által vezetett parasztfelkelés után.

A borzadályokkal körülszőtt helyiségek sora az oroszlánok vermével folytatódik, ahová a mondások szerint a rabokat a vadállatok eledele gyanánt dobták. Ott van egy vérpad, ami a máglyán való égetésre emlékeztet, és egy akasztófa. Több más terem őrzi még Hunyadi János felesége, Szilágyi Erzsébet kegyetlenségének legendáit, aki elrendelte például annak a három török rabnak a kivégzését, akik 15 éven keresztül egy sziklába ásták a várkastély udvarán levő kutat.

Fotó: Flickr.com
Fotó: Flickr.com

Filmforgatások helyszíne

„Egyedi architektúrájának köszönhetően, tekintélyessége és történelme révén, az utóbbi években legalább 10 dokumentumfilm helyszínéül szolgált a kastély, a misztérium és rejtélyek szerelmeseinek.” – meséli Dan Bera.

A vajdahunyadi kastély építése 1440-ben kezdődött, amikor Hunyadi János az apjától örökölt várat igazi, impozáns lovagvárrá emelte, melynek szerkezete egy lerombolhatatlan erődítmény képét festette. A következő években mészkőből falat emeltek köré.

Habár a történészek szerint Hunyadi János csak igen kevés ideig lakott a kastélyban, „a nagy törökverő”, aki szinte egész életét hadjáratokban élte le, olyan arculatot szeretett volna kölcsönözni az építménynek, amely az ő személyiségét tükrözi: egy bevehetetlen erődét.

A történelem folyamán számos átalakuláson ment át a kastély. 1854-ben villámcsapás okozta tűz martalékává vált, egyedül az ötszáz éves, börtönbe vezető faajtó maradt érintetlenül. Ezután évtizedekig elhagyatottan állt, ameddig kezdetét vették a felújítási munkálatok. Jelenleg a vajdahunyadi városházának vezetősége alatt áll, és Románia egyik leglátogatottabb történelmi nevezetességévé vált.

Egyed Zsuzsanna

RSS Feed Beágyazás

Ezeket olvastad már?

    Legfrissebb

    Hirdetés

    Aktuális kedvencek



    A tél rejtett veszélyei: mítoszok és valóság

    Ez is tetszeni fog

    Kapcsolódó cikkek