1929-ben mérgezéses gyilkosságok egész sorozatára derült fény Nagyréven és környékén, amelynek legalább 40 áldozata volt. A gyilkosságokban 28 gyanúsított volt érintett, akik a nagyrévi angyalcsinálók, vagy a tiszazugi méregkeverők néven váltak ismertté.

A nagyrévi angyalcsinálók: a nők, akik tömegesen mérgezték meg férjeiket és családtagjaikat a 20. század elején
Munkácsi Márton felvétele – Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

A tiszazugi méregkeverők elnevezés egy csoport nőre utal, akik tiszántúli falvakban éltek és 1911–1929 között legalább 40 embert mérgeztek meg, de egyes források szerint az áldozatok száma akár 300 körül is lehetett.

A nők a helybéli bába, Fazekas Zsuzsanna segítségével mérgezték meg hozzátartozóikat, és a történészek mind a mai napig próbálják megérteni a háttérben álló okokat és tényezőket. Vajon valóban elvetemült gyilkosok voltak ezek a nők, vagy csak kétségbeesetten próbáltak szabadulni rossz házasságiakból, és más, elnyomó kapcsolataikból?

Fazekas Zsuzsanna, a bába, aki az angyalcsinálók mögött állt

A nőknek nem volt könnyű dolga a 20. század eleji társadalomban. Általában már tizenéves korukban férjhez adták őket, és nem választhatták meg szabadon a férjüket. Kénytelenek voltak amellett a férfi mellett leélni az életüket, akit a családjuk választott a számukra, és a válás az akkori keresztény kultúrában természetesen szóba sem jöhetett.

Ezért voltak, akik megpróbáltak más kiutat keresni ebből a fojtogató környezetből, és Fazekas Zsuzsanna, egy középkorú bába, is ezek közé a nők közé tartozott. 1911 és 1921 között legalább 10 alkalommal hajtott végre illegális abortuszt, néhány alkalommal le is tartóztatták, de minden esetben felmentették a vádak alól.

Fazekas Gyuláné Oláh Zsuzsanna múltja azonban ennél sötétebb titkokat is rejtett, férjének megmagyarázhatatlan eltűnése a mai napig rejtély maradt.

A tiszazugi arzénügy vádlottjai: Asszonyok sétán a szolnoki fogház udvarán – Fotó: Wikipédia

A tiszazugi méregkeverők végzetes ámokfutása

Az első világháború kitörésekor az Osztrák–Magyar Monarchiában körülbelül 9 millió férfit küldtek harcba, és a fronton elesettek száma megdöbbentően nagy volt. Az első világháború idején Nagyréven orosz hadifogolytábor működött, és a környéken élő hadiözvegyek gyakran kapcsolatba kezdtek a hadifoglyokkal.

Amikor pedig egyes férjek mégis hazatértek a frontról, sok nő nem volt hajlandó zokszó nélkül visszatérni korábbi életéhez. A válás azonban továbbra sem volt lehetséges megoldás.

Sok helyi nő Fazekas Zsuzsannához fordult tanácsért, aki állítólag azt mondta nekik: „Mit kínlódsz vele?” – és egyszerű megoldást kínált a problémájukra.

A Fazekas által javasolt „megoldás” az arzén volt, amihez az akkoriban megjelent légyfogó-papírok kiáztatásával jutottak. Fazekas először állítólag egy riválisán próbálta ki a mérget, és jó pénzszerzési lehetőséget látott a módszerben. A helyi nők eleinte leginkább a férjeiket mérgezték meg, de később arzénnal szabadultak meg más családtagoktól – például szülőktől az örökség reményében, vagy gyerekektől – és szeretőktől, vetélytársaktól is.

Nagyrév, 1929 nyara: a letartóztatott tiszazugi arzénes asszonyok egy csoportja a nagyrévi ideiglenes fogda udvarán, csendőri őrizettel – 1981. július 6-án készült reprodukció egy korabeli újság fotójáról – Fotó: MTI

Végül fény derült az angyalcsinálók tetteire, és az ügyből hatalmas botrány lett

Fazekas sokáig titokban tudta tartani a gyilkosságokat, különösen mivel unokatestvére végezte a halotti bizonyítványok kitöltését. A bűncselekményekre azonban végül mégis fény derült, bár a mai napig nem tisztázott, hogyan. De akárhogy is került napvilágra a titok, Fazekast nevezték meg a csoport vezetőjeként, és a többi bűnös is mind egyértelműen rá mutogatott. Fazekast azonban nem sikerült bíróság elé állítani, öngyilkos lett, mielőtt elfoghatták volna.

„Aztán amikor úgy volt, hogy mennek Zsuzsi néniért, mink meg rohantunk a csendőrök után. Elfordultak a sarkon, de a Zsuzsi néni leste őket. És akkor a kútnál volt elkészítve a méreg neki, úgyhogy olyan erős méreg volt, hogy mire odaértek, ott volt meghalva a kútnál. Aztán nem tudták elvinni, csak a temetőbe.” – emlékezett vissza Gúnya Józsefné nagyrévi lakos Mátay Mónika tanulmánykötetében.

Végül csaknem 40 holttestet ástak ki és vizsgáltak meg az ügy kapcsán, és minden esetben arzént mutattak ki az elhunyt szervezetében. Későbbi tanulmányok azonban azt sugallják, hogy az áldozatok száma kár 100-300 között is lehetett.

28 gyanúsítottat állítottak bíróság elé – kettő kivételével mind nő volt – és állítólag mind Fazekas „ügyfelei” voltak. Az elkövetők közül tizenkettőt életfogytiglanra ítéltek. Hatot halálra ítélték, de végül csak hármat végeztek ki, a többiek pedig 5-10 év közötti szabadságvesztést kaptak.

A bírósági tárgyalásokról Móricz Zsigmond is írt tudósításokat, beszámolókat.

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre.