A perlekedés és viszályok korában a megbocsátás majdhogynem egy bibliai időkből vett fogalommá vált. De rengeteg kutatási eredmény szól amellett, hogy bizony jobb lenne szokásaink közé venni ezt a gesztust, mivel számtalan egészségügyi problémára van pozitív, jótékony befolyással.
A Greater Good Science Center (University of California, Berkeley) így határozza meg a megbocsátás fogalmát: az a gesztus, amikor valaki tudatosan elengedi egy olyan személy iránt táplált haragját és bosszúvágyát, aki valamivel megbántotta őt – függetlenül attól, hogy a másik ezt megérdemli vagy sem (noha ez nem jelenti azt, hogy el kell feledni vagy elnézni a sérelmeket). Szerencsére a megbocsátás művészete fejleszthető és sokféleképpen gyakorolható, mint például az empátia fejlesztésével, vigaszkereséssel és az érzések megfelelő kifejezése által.
Nézzük, mi mindent nyerhetünk azáltal, hogy megtanulunk megbocsátani:
A feltétlen megbocsátással növelhető a várható élettartam
Egy 2011-es kutatás szerint (Journal of Behavioral Medicine) azok az emberek, akik a feltételes megbocsátást gyakorolják (másképp fogalmazva, akik csak úgy képesek megbocsátani valakinek, ha az először bocsánatot kért és megígérte, hogy többé nem fog előfordulni), nagyobb valószínűséggel fognak hamarabb meghalni, mint azok, akik a feltétlen megbocsátást gyakorolják.
A Luther College kutatói kifejtették, hogy a bocsánatkérés előremozdíthatja a megbocsátás folyamatát, de ha a „sajnálom” egy szükséges feltétele ennek, akkor „kevésbé lesz esélyes, hogy a szóban forgó személy bocsánatot nyerjen”.
„Ez egyszerűen annak az oka, hogy azt a hatást, amit a bántó fél bocsánatkéréssel érne el, nem mindig tudjuk mi magunk a semmiből megteremteni” – írják a tanulmányban.
Kizökkent a dühös üzemmódból
A Johns Hopkins Medicine szerint a tartós dühösség a szervezetben a „harcolj vagy menekülj” válaszreakcióhoz hasonló akut stresszreakciót idéz elő, ez egy olyan fiziológiai készültségi állapot, ami növeli a pulzusszámot és a vérnyomást. Az őszinte megbocsátás viszont csökkenti a stresszt és ezáltal csillapodik a harag is.
„Elképesztő fizikai megterhelést jelent az, ha megbántanak, vagy ha csalódunk” – így nyilatkozott Dr. Karen Swartz, a Mood Disorders Adult Consultation Clinic igazgatója.
Mindemellett a haragtartás több haragot és szomorúságot szül, összefüggésben van az éjszakai ébredésekkel és az irányvesztettség érzésével – osztotta meg a Psychological Science tudományos lap egy 2001-es kutatás eredményét. A WebMD által közzétett kutatás szerint például, akik tartották valakivel a haragot, nagyobb fiziológiai aktivitást mutattak – arcizmok feszülése, pulzusszaporulat, vérnyomás növekedés, izzadás – szemben azokkal, akik megbocsátottak.
Általánosan javítja az egészséget (az alvást is beleértve!)
A Journal of Behavioral Medicine-ben 2005-ben közzétett tanulmány a megbocsátást egy sor olyan egészségi paraméter javulásával hozta összefüggésbe, mint a szükséges gyógyszermennyiség, az alvásminőség vagy a kimerültség.
A kutatók szerint úgy tűnik, hogy a megbocsátás ezen hatásai nagyrészt a negatív hatások csökkentésének tulajdoníthatóak (feszültség, düh, depresszió és fáradtság). A Tennessee Egyetem szakértői így írnak: „megbocsátással az áldozat szakít a bosszú gondolatával, kevésbé lesz ellenséges, dühös vagy kiborult a történtekkel kapcsolatban”. „A jelen tanulmány rávilágít a megbocsátás-egészség interakciójának nyilvánvalóságára, miszerint a megbocsátás hiányának egészségi következményeit a felgyűlt negatív érzelmek hozzák magukkal.”
„Ha létezik összefüggés a megbocsátás és az egészség között, akkor a harag, szorongás és depresszió csökkenése egy lehetséges magyarázata lehet ennek.” – tették hozzá.
A jóvátétel segít megbocsátani önmagunknak
Amikor neked van szükséged megbocsátásra, az általad bántott személy kiengesztelésével könnyebben meg tudsz bocsátani magadnak – mondják a Baylor University szakértői.
A Journal of Positive Psychology című szaklapban közzétett kutatásban azok, akik bocsánatot kértek tettükért, nagyobb valószínűséggel érezték úgy, hogy meg tudnak maguknak bocsátani. Továbbá azt is kimutatták, hogy egy feltételezett helyzetben egy baráttól való bocsánatkérés növelte azok számát, akik meg tudtak bocsátani maguknak.
Thomas Carpenter, a Baylor University’s Collegeof Arts & Sciences kutatója kijelentette, hogy „Az egyik akadály, amiért az emberek nem tudnak maguknak megbocsátani, az nem más, mint hogy úgy érzik, igenis megérdemlik a büntetést. A tanulmányunk pedig kimutatta, hogy a kiengesztelés és bocsánatkérés segít magunkat feloldani ez alól a bűntudat alól.”
A szíved majd megköszöni
A megbocsátásról ugyanis kimutatták, hogy csökkentő hatással van a vérnyomásra. Egy 2011-ben végzett kutatás szerint (Personal Relationships) például, amelyben házastársakat vizsgáltak, ha egy helyzetben a bántott fél megbocsátott a másiknak, mindkettejüknél vérnyomáscsökkenés volt tapasztalható.
„Ez a tanulmány az első bizonyíték, ami arra utal, hogy a bocsánat elnyerése szintén pozitív élettani változásokat idéz elő: azok a tettesek, akik békülékenyebb magatartással szembesültek az áldozatok részéről, alacsonyabb vérnyomásuk volt, mint azoknak az elkövetőknek, akikkel szemben nem voltak elnézőek.” – írják a kutatók.
Ehhez hasonlóan, egy 2003-as tanulmány is kimutatta a fenti összefüggést (Journal of Behavioral Medicine): „A megbocsátás kedvezően hat direkt úton az allosztatikus terhelés [a szervezet azon kopása, melyet vagy a túl nagy stressz, vagy a stressz nem megfelelő kezelése okoz – szerk.] csökkentésével, és indirekt úton az érzékelt stressz csökkentése által.” – írják a szakemberek.
Az immunrendszer javítása
Medscape, 2011: azoknak a HIV fertőzötteknek, akik valóban, szívből megbocsátottak azoknak, akik bántották őket, nagyobb százalékban volt jelen szervezetükben a CD4 sejt (amely az immunstátusz egyik indikátora).
„Az eredmények alátámasztják feltevéseinket és tükrözik azt a tényállást, miszerint van összefüggés a HIV/AIDS fertőzöttek immunmarkerei és a pszichoszociális tényezők között, továbbá a megállapítások szerint a másoknak való megbocsátás kifejezetten egészséges lehet számukra.” – mondta Dr. Amy Owen, a Medscape-nek (Duke University Medical Center).
Megerősítheti a kapcsolatot hűtlenség után
A University of Missouri-Kansas City egyik friss tanulmánya szerint a hűtlenség utáni őszinte megbocsátás lehet a kapcsolat megmentésének (sőt, akár megerősítésének) kulcsa.
A megbocsátás valójában überelte a hűtlenségből adódó fájdalom leküzdésében szerepet játszó időfaktort, a kapcsolattal való elégedettséget vagy az elkötelezettséget, derült ki a Couple and Family Psychology: Research and Practice tanulmányából.
Megbocsátó embernek lenni megvéd a hosszútávú stressztől
A Journal of Health Psychology-ban nemrég megjelent tanulmány szerint, melyet a Luther College, a University of California (Davis és Los Angeles) kutatói végeztek, a megbocsátás képességével rendelkezni (lehetne hívni „megbocsátásosságnak” is) feltétel nélkül pozitív mentális és fizikai egészséget hoz magával.
Mindemellett kimutatták, hogy védő hatása van a stressz, mentális egészségre gyakorolt romboló hatásaival szemben is: „azt találtuk, hogy az életviteli stressz súlyossága egyáltalán nem volt meghatározó azoknak a mentális egészségére nézve, akik a legmagasabb szintű megbocsátással rendelkeztek, szignifikáns összefüggésben volt a gyengébb mentális egészséggel azoknál a személyeknél, akik közepes szintű megbocsátással rendelkeztek, és végül teljes mértékben összefüggött a rossz mentális állapottal azoknál a résztvevőknél, akiknél a legalacsonyabb volt életükben a megbocsátás mutatója.” – írják.
Egyed Zsuzsanna
