Elgondolkodtató tanulmány látott napvilágot nemrég, amelynek eredményei akár az egész eddigi táplálkozási sztenderdekről megreformálja a véleményünket. A köztudatban már évszázadok óta él az az elképzelés, hogy a Dél-Európai étkezési szokások, fogások, ételek, diéták segíthetnek megszabadulni a felesleges kilóktól és általuk egy egészségesebb életmódot folytathatunk.
A ma csak „mediterrán diétaként” emlegetett étrendről már hosszú évek és évtizedek óta zengik a szakemberek, hogy milyen jótékony hatással lehet az egészségünkre nézve, mivel alapját a temérdek mennyiségű friss zöldség, gyümölcs, magvak és rizsfajták szolgáltatják. Az már csak a hab a tortán, hogy mindezek a nagyfokú halfogyasztással kiegészülve valóban egy optimálisabb étrendet biztosít mindazok számára, akik egy kicsit tudatosabban kívánnak táplálkozni.
A jó minőségű olajas magvakban, csonthéjasokban és tengeri halakban gazdag mediterrán diétát sokáig úgy tartották számon, mint a szív- és érrendszeri betegségekre hajlamos emberek egyik legjobb alternatívája.
És most ezek az eredmények és feltevések végre tudományos bizonyítást is nyertek!
A 35.000 ember bevonásával készített tanulmány első hét összehasonlító áttekintése nemrég a BJM folyóiratban látott napvilágot. Ezen információk szerint az alacsony zsírtartalmú mediterrán típusú étrend valóban csökkenti a szívinfarktus és az ebből adódó elhalálozások valószínűségének kockázatát azoknál az embereknél, akik ilyen szempontból a veszélyeztetett rétegbe tartoznak.
„A mérsékelt bizonyosságú eredményeink azt mutatják, hogy a mediterrán és az alacsony zsírtartalmú étrend fizikai aktivitással kiegészülve képes csökkenteni a megnövekedett kardiovaszkuláris kockázatokkal küzdő beteget elhalálozási arányát, ugyanakkor a nem halálos kimenetelű szívinfarktus számát is csökkenti” – vélekedtek a tanulmány szerzői.
A közel negyven kísérletet felölelő tanulmányban 53.548 ember vett részt, akiknek mindennapjait közel három évek keresztül kísérték figyelemmel kínai, amerikai, kanadai, spanyol, kolumbiai és brazil szakemberek.
A megfigyelt kontrollcsoportok között 7 étrend vizsgálata került terítékre:
1. Mediterrán étrend;
2. Alacsony zsírtartalmú étrend;
3. Rendkívül alacsony zsírtartalmú étrend;
4. Kombinált alacsony zsír- és sótartalmú étrend;
5. Pritkin – növény alapú étrend, amely kerüli a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását;
6. Ornish – vegetáriánus étrend, amely alacsony zsír- és cukortartalomra épít;
A bizonyítékok és az eredmények alapján mind közül a mediterrán étrend bizonyult a legkiemelkedőbbnek a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatának kitett emberek halálozásának, nem halálos szívinfarktusának és szélütésének megelőzésében. Ezt követte az alacsony zsírtartalmú étrend.
Érdekes módon a fennmaradó 5 típusú diéta nem produkált akkora eredményeket.
Természetesen a tanulmánynak számos korlátja volt, amelyeket a kutatók megfelelően elismertek. A szakembereknek nem sikerült pontosan felmérniük, hogy egyes személyek mennyire ragaszkodnak az étrend által előírt követelményeknek, és a különböző gyógyszeres kezelések, illetve a dohányzási szokások is valamelyest nyomnak a latba.
Mindezek ellenére a BJM mégis átfogó eredménynek tekintette a vizsgálatokat.
A mediterrán étrend jót tesz a szívnek
„Régóta ismert, hogy a mediterrán típusú étkezés jót tesz a szívnek, de biztató látni, hogy az ilyen étrendek csökkentik a halálozás és a szívroham kockázatát a betegeknél. Akár a kockázati rétegbe tartozunk, akár nem, az egészséges életmód, amely magában foglalja a kiegyensúlyozott étrendet, például a mediterrán típusú diétát, segíthet csökkenteni a szív- és keringési betegségek kialakulásának kockázatát és a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás és a magas koleszterinszint is stabilizálható általa” – nyilatkozta Tracy Parker, a British Heart Foundation vezető dietetikusa.
„Könnyű a mindennapjaink részévé tenni, csupán figyeljünk oda, hogy sok gyümölcsöt és zöldséget együnk, emellett babot, lencsét, teljes kiőrlésű gabonát, halat, dióféléket és magvakat, valamint néhány alacsony zsírtartalmú tejterméket és olívaolajból származó zsírt is fogyasszunk. Az is fontos, hogy kevesebb feldolgozott húst, sót és édességeket együnk” – tette hozzá a szakember.
Figyeljünk oda a megfelelő vitaminbevitelre is!
A (Retinol): Támogatja a látást, a bőr, a csontok és a fogak növekedését, az immunitást és a reprodukciót. Ezekben találod meg: mangó, sárgarépa, vaj tök, sütőtök, brokkoli és marhamáj.
B1 (Tiamin): Támogatja az anyagcserét és az idegműködést. Ezekben találod meg: görögdinnye, paradicsom, spenót, szójatej, sovány sonka, sertéskaraj és napraforgómag.
B2 (riboflavin): Támogatja az anyagcserét, a normál látást és a bőr egészségét. Ezekben találod meg: spenót, brokkoli, gomba, tej, tojás, máj, osztriga és kagyló.
B3 (niacin): Támogatja az anyagcserét, a bőr egészségét, az idegrendszert és az emésztőrendszert. Ezekben találod meg: Spenót, burgonya, paradicsom, sovány darált marhahús, csirkemell, garnélarák, tonhal (vízben konzerv) és máj.
B12: Új sejtszintézisben segít, támogatja a zsírsavak és aminosavak lebontását, illetve az idegsejtek fenntartását. Ezekben találod meg: Tej, hús, baromfi, hal, tojás és kagyló.
B6 (Piridoxin): Aminosav és zsírsav anyagcseréjében játszik közre és támogatja a vörösvérsejt termelés. Ezekben találod meg: banán, görögdinnye, paradicsom, burgonya, brokkoli, spenót, csirkemell és fehér rizs.
C (aszkorbinsav): Új sejtek szintézisében kulcsfontosságú, segíti a zsírsavak és aminosavak lebontását, támogatja az idegsejtek karbantartását. Ezekben találod meg: mangó, narancs, citrom, grapefruit, eper, kivi, spenót, brokkoli, pirospaprika, és paradicsom.
D vitamin: Elősegíti a csontok mineralizációját. Ezekben találod meg: Tej, tojássárgája, máj, zsíros halak és napfény.
E vitamin: Antioxidáns, szabályozza az oxidációs reakciókat, támogatja a sejtmembrán stabilizálását. Ezekben találod meg: avokádó, tőkehal, garnélarák, tofu, búza és napraforgómag.
K vitamin: Véralvadási fehérjék szintézise során játszik fontos szerepet, szabályozza a vér kalcium tartalmát. Ezekben találod meg: spenót, brokkoli, kelbimbó, leveles zöld zöldségek és máj.
