Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára és miniszterhelyettese ellentmondásos beszédet tartott Párizsban, amelyben olyan érzékeny témákat érintett, mint a trianoni békeszerződés és az Ukrajnával való kapcsolatok. Magyarország a béke érdekében területének kétharmadát engedte át, Ukrajnának pedig egyötödét kellene átadnia – mondta péntek este a Párizsi Politikai Tanulmányok Intézetében tartott beszédében a Telex szerint.
Magyar Levente azzal kezdte, hogy röviden ismertette Magyarország történelmét a hallgatósággal. „Mi egy relatíve kis ország vagyunk, mindösszesen 12 millió magyar él egész Közép-Európában, egy ekkora nemzet pillanatok alatt eltűnhet, ha rossz döntéseket hozunk” – mondta, mielőtt felsorolta volna a Magyarországot az idők során ért inváziókat, kezdve az oszmán megszállással. Magyar szerint a magyar nép egyik legfontosabb tapasztalata a 150 éves török megszállás alatt az volt, hogy a keresztény templomokat mecsetekké alakították át.
Ezután kitért a magyar külpolitika fő alapelveire: a migráció ellenzésére, az Oroszországgal való pragmatikus kapcsolatok fenntartására, a minden nagyhatalommal való jó kapcsolatok fenntartására, és különösen az Egyesült Államokkal való stabil, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat fenntartására.
Az Ukrajnával fennálló feszült kapcsolatról Magyar az ukrán nyelvtörvényt nevezte meg a konfliktus fő okaként, és a 2014-es ukrán forradalmat „nacionalista, nyugat-orientált puccsnak” nevezte.
Ami a jelenlegi helyzetet illeti, párhuzamot vont Magyarország első világháború utáni tapasztalataival, amikor az ország elveszítette területének kétharmadát, és kifejtette, hogy Magyarország akkor fájdalmas, de pragmatikus döntést hozott, amit szerinte most Ukrajnának is meg kell tennie.
„Fájdalmas volt? Persze, hogy fájdalmas volt. Most Ukrajnának a területeinek egy ötödét kéne feladnia. Nem akarom megmondani, hogy mit csináljon Ukrajna, csak azt mondom, hogy a mi tapasztalataink alapján a béke néha fájdalmas. A kérdés az, hogy mi a fontosabb az ország életképességének a megőrzése, vagy ragaszkodni néhány ezer négyzetkilométerhez” – fogalmazott.
Végül pedig hangsúlyozta, hogy minél tovább húzódik a háború, annál nagyobb az eszkaláció kockázata, ezért bármi áron békére kell törekedni.
Bóka János EU-ügyi miniszter a Financial Timesnak korábban úgy fogalmazott, hogy Ukrajnának ütközőövezetnek kell lennie Oroszország és Európa között, és figyelmeztetett, hogy „ha az Egyesült Államok vagy az EU Vlagyimir Putyin jóváhagyása nélkül tesz valamit Ukrajnában, az önmagában is konfliktusforrás.”
Magyar Levente beszédében ugyanakkor Magyarország és az EU kapcsolatára is kitért, mondván: „2004-ben azért csatlakoztunk az európai projekthez, mert történelmi lehetőséget láttunk abban, hogy a világ és a történelem egyik leggazdagabb, legfejlettebb gazdasági közösségéhez csatlakozzunk.” Hozzátette azonban, hogy a helyzet azóta megváltozott: „Az EU mindennap veszít a versenyképességéből a versenytársaihoz képest, politikailag pedig egyre inkább egy diktatúrához hasonlít.”
Magyar azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország a NATO-t tartja a biztonság nagyobb garanciájának, nem az EU-t, és elutasította azt az elképzelést, hogy Oroszország háborút akar a NATO-val, mondván: „Mi nem osztjuk ezeket a nézeteket, de majd a történelem eldönti, hogy kinek volt igaza.”
