Függőséget nem csak a dohányzás, a kábítószerek, az alkohol vagy a szerencsejáték okozhat. A közösségi média is legalább annyira ejti rabul az embert, mint a káros szenvedélyek, és ezzel nem mondtunk semmi újat. Egy 17 éves podcast-producer, aki a közösségi médiában való végtelen görgetés rabja volt, elmondta, hogy az egészsége és az élete drámaian javult, amikor egy „digitális méregtelenítés” keretében felhagyott az egésszel.
Az Anglia dél-nyugati csücskéből származó Ilias Michael a saját bőrén tapasztalta, milyen, ha az ember többé nem bámulja az okoskészüléke képernyőjét, és nem tölt el éveket azzal, hogy üres tartalmakat kövessen – írja a The Epoche Times.
„Tapasztalatból tudom, hogy a közösségi média használatával az embert beszippantja a végtelen görgetés. Sokan nem értik, hogy ez milyen negatív hatással lehet az életükre, de én személy szerint tudom, hogy számomra nem ideális” – fogalmazott a fiatalember.
Illias számára a 2020-as világzárlat tette fel a pontot az i-re. Bár azelőtt is ellenőrizgette a közösségi oldalakat, a bezártság alatt csakis ezzel foglalkozott. „Tapasztalatból mondhatom, hogy ez a legrosszabb dolog, amit a mentális egészségedre nézve tehetsz” – vallotta be. A fiú azt az időszakot „sötét időszaknak” nevezte.
„Teljesen értéktelennek éreztem magam. Nyilvánvalóan nem csak a közösségi média volt az egyetlen dolog, ami ennyire rosszá tette, de 15 éves koromban ez nagy szerepet játszott” – fogalmazott Illias, akinek kamaszként rengeteget ártott a kijelzőről visszaköszönő tökéletes világ, lerombolva a személyes értékeit. „Az Instagramra felmentem, és láttam a szuper szakadt, dögös srácokat, amitől rosszul éreztem magam.” – tette hozzá.
Tisztában volt vele, hogy ez nem tesz jót neki, de egyszerűen nem tudta abbahagyni. „A közösségi médiát görgetve minden egyes új poszt újabb szikrát hoz létre a dopaminból, ami szórakoztatónak tűnik, de nem tart sokáig, ezért megyünk a következőre, és alig van erőfeszítés, hogy elérjük ezt a találatot” – magyarázta a kamasz fiú, aki számára minden más unalmassá vált a dopamin szikrája nélkül. „Az ember már nem tud könyvet olvasni vagy sétálni, mert ehhez képest laposnak tűnik” – vélekedett Illias.
Azt is megfigyelte, hogy minél többet használta a közösségi médiát, annál kevésbé érezte motiváltnak magát arra, hogy fejlessze magát, és hogy lelassítson és élvezze az élet apró dolgait. „Néha azon találod magad, hogy úgy nyitod meg az alkalmazást, hogy nem is gondolkozol – ‘hja, nem is én választottam ezt’” – vallotta be a fiú, aki 2021-ben szakította meg ezt az ördögi kört.
„A közösségi média törlése jó, de ami motivált, hogy továbbra is távol maradjak tőle, az a meditáció” – árulta el Illias. „Amikor elkezdtem meditálni, és elkezdtem figyelmes lenni és a pillanatban élni, rájöttem, hogy a közösségi média az ellentéte a figyelmes életnek” – tette hozzá. Kezdett világossá válni számára, hogy az élet jó a kirakatban élők lájk-hajhászó posztjai nélkül is. „Most már minden nap próbálok meditálni, és ez tényleg segít abban, hogy koncentrált maradjak és távol maradjak a közösségi médiától” – fogalmazott a fiú, aki kitart az új életcélja mellett.
Illias ma már egyetlen közösségi média-alkalmazást használ, az Instagramot és Facebookot, de csak azért, mert ezek a szakmai online profiljához tartoznak, mint zenész és podcast társproducer – édesanyjával, Laura Jane Williamsszel. „Még mindig használok digitális eszközöket konkrét munkacélokra. Például videókat szerkesztek a podcasthoz, és a közösségi médiát csak a podcast népszerűsítésére használom” – pontosított a fiú.
„Miért lenne szükséged a közösségi médiára, ha tudsz zenét gyártani? Ez csodálatos!” – erősítette meg magát a hitében a kamaszsrác. „Most már napi 1-2 órát használom a telefonomat, ami még mindig soknak tűnhet, de sokkal jobb, mint korábban. Ennek az időnek a nagy részét üzenetküldéssel töltöm” – tette hozzá.
Illias arról is beszámolt, hogy kezdetben, a közösségi médiáról való lemondásakor, aggódott a szociális aspektus miatt. De aztán rájött, „hogy ha tényleg jóban vagyok velük, akkor úgyis meglesz a telefonszámuk, így most, ha beszélek a barátaimmal, az telefonon vagy sms-ben történik” – állítja, ez a fajta kapcsolattartás számára pedig minőségibb barátságokat eredményezett.
„Találkozom a barátaimmal, és elmegyünk sétálni. Néhány korombeli ezt furcsának fogja tartani, de én nagyon hálás vagyok azért, hogy így, egyedül vagy egy barátommal a pillanatban lehetek. Nagyon élvezem, hogy jelen vagyok az apró dolgokban. Néha, amikor sétálok, meglátok egy levelet, és azt mondom: ’Hú, ez egy nagyszerű levél!’. Tudod?” – részletezi Illias, aki megtanulta újra értékelni az élet apró örömeit, ez pedig jó hatással van rá, tekintettel arra, hogy korábban ADHD-t diagnosztizáltak nála.
A fiú azt állítja, a közösségi média használatának csökkentése segített neki kezelni ezt az állapotot. Szerinte a közösségi média nagyon csábító az ADHD-s emberek számára, mivel ott van egy olyan elem, amely azonnal eltereli a figyelmet. Mióta azonban leszokott a közösségi média használatáról, Illias jobban tud koncentrálni. „Az internettel nőni fel az identitásod és a személyiséged részévé válik. Így nagyon nehéz elválasztani magadtól” – tapint rá a lényegre Illias. De nem lehetetlen.
Ettől eltekintve, a fiú aggódik az alatta lévő generációkért, mivel úgy érzi, ők sokkal rosszabb helyzetben vannak. „Azt fogják gondolni, hogy a közösségi média és az állandó képernyőn való jelenlét az élet része és szükségszerűség. A Z generációhoz tartozó többi embernek azt szeretném mondani, hogy próbáljanak meg kimozdulni egy kicsit, és ne legyenek annyit a közösségi médiában. Próbáljatok meditálni, próbáljatok meg többet élni a pillanatnak” – javasolja a fiú, aki már kiszabadult a közösségi média hálójából.
