Az 58 éves Hal Finney szervezete öt évig bírta az akaratlagosan mozgató izmokat beidegző agy és gerincvelői idegsejtek pusztulását okozó gyógyíthatatlan betegséggel (ALS) szembeni harcot. A híres titkosírás-szakértő, programozó Finney egyike azon kevés embereknek a Földön, aki vállalkozott arra, hogy testét halála után lefagyasszák.
A férfi azért egyezett bele a fagyasztásba, mert bízott abban, hogy a műszaki fejlődés évtizedek, vagy évszázadok múlva lehetővé teszi, hogy újból életre keljen. Látni akarta a jövőt.
Finney-t rögtön azután, hogy hivatalosan halottá nyilvánították egy klinikára szállították, ahol testéből eltávolították a vért és a testi folyadékokat. Az orvosok ezt követően olyan kémiai anyagokkal pótolták a folyadékokat, amelyek ártalmatlanok az emberi szövetekre nézve, és a lefagyasztási folyamat során nem képeznek kristályokat.
A szakemberek végül folyamatosan csökkentették a holttest hőmérsékletét, amíg az elérte a -195,5 Celsius-fokot, majd a testet egy folyékony nitrogénnel feltöltött alumínium tárolóba helyezték. Az intézet vezetője elmondta, hogy a holttest addig marad ebben az állapotban, amíg nem lesznek adottak azok az eljárások, amelyek segítségével életre tudják kelteni, és meg tudják gyógyítani az ALS-t.
A kutatók egy része ugyanakkor nem tartja lehetségesnek a műveletet, és az eddigi kísérletek során egyetlen embert sem sikerült felébreszteni a hibernációból. Ezzel Finney is tisztában volt, de mindez nem tántorította el szándékától – mondta a férfi felesége, aki szintén azt tervezi, hogy lefagyasztatja testét halála után. A nő szerint férje utolsó mondata az volt, hogy reménykedik a viszontlátásban.
