Az évekig tartó elhanyagoltság súlyos károkat okozott, amelyek a lány egész életére kihatottak. Amikor a dolgok nehézre fordultak, az örökbefogadó édesapa így nyilatkozott: „Ez a helyzet. De örökbe fogadtuk őt. Soha nem mondok le az én kisbabámról.”
A napsütés vagy a szél érintése a bőrön, a kedvenc ételünk íze a nyelvünkön – ezek olyan apróságok, amiket az emberek többsége minden nap élvezhet. De Danielle Crockett (Dani) élete első 7 évében soha nem tapasztalt ehhez hasonló dolgokat.
Dani évekig egy sötét, szekrény nagyságú szobában élt a Tampa-öböl környékén, Floridában, ahol a saját vizelete és ürüléke valamint csótányok vették körül.
Biológiai anyja később azt mondta a rendőröknek, hogy özvegyként minden tőle telhetőt megtett, de úgy tűnik a legjobb, ami tőle telt az volt, hogy egy penészes matracon hagyta a gyereket a kis szobában, ahol a kislány csontsovány testét kukacok és tetvek lepték el.
Dani élete első 7 évében nem kapott szilárd táplálékot.
Az elhanyagolt, sovány kislányt végül úgy találták meg, hogy valaki, aki épp elsétált a ház előtt, megpillantotta őt az ablakban, és értesítette a rendőrséget. Elsőként Mark Holste nyomozó érkezett a helyszínre, aki megkérdezte a lányt, hogy hívják, de nem kapott választ, mivel a gyerek nem tudott beszélni.
Holste látta, hogy a lány nem visel mást, mint egy duzzadt pelenkát, amiből ürülék szivárgott és folyt végig a lábán. A nyomozó kórházba vitte a gyereket, és az eset hamarosan úgy került be a köztudatba, mint az egyik legborzalmasabb hanyagsági és bántalmazási ügy.
„Ez volt a legrosszabb eset, amit valaha láttam.” – mondta Holste.
Dani alig volt 20 kiló, amikor rátaláltak. Bár majdnem 7 éves volt, nem tudott járni, beszélni, és még soha nem evett szilárd ételt. Miután orvosi ellátásban részesült, végül örökbe fogadta egy házaspár, Bernie és Diane Lierow, akik már 14 másik gyereket is befogadtak nevelőszülőkként az évek során.
Amikor meglátták Danit, úgy érezték, mindenképpen haza kell vinniük őt, hogy otthont biztosítsanak a számára. „Úgy nézett ki, mint akinek szüksége van ránk.” – mondta Bernie.
Danit 2007-ben fogadták örökbe, és ezután sok mérföldkövet sikerült elérniük: Dani megtanult bilizni, különböző terápiákra járt, megtanult úszni, és végül még egy speciális igényekkel rendelkező gyermekek számára fenntartott iskolába is beíratták. De voltak nehéz pillanatok, és a szülőknek folyamatosan figyelniük kellett rá, nehogy kárt tegyen magában.
„Azt mondogattam magamnak, hogy egyszerűen ez a helyzet. Örökbe fogadtuk őt. Soha nem mondok le az én kisbabámról.” – mondta Bernie. „De nagyjából három év után Diane kikészült. Úgy gondolta, Dani már nem tud ennél tovább fejlődni.”
Körülbelül 18 év házasság után Bernie és Diane 2015-ben elváltak, de Bernie már akkor kijelentette, hogy egyáltalán nem hibáztatja Danit ezért.
Ahogy telt az idő, Dani „egyre jobban ellazult”, mondta Bernie. De azt is el kellett ismernie, hogy egyre nehezebben boldogult. „Végül el kellett ismernem, hogy ez egy kicsit sok nekem.” – mondta.
Amikor Dani 2018-ban betöltötte a 18-at, Bernie úgy döntött elhelyezi őt egy otthonban Nashville-ben. „Apa nem tud többé vigyázni rád. Itt kell maradnod. De lejövök és meglátogatlak.” – búcsúzott el a lánytól Bernie könnyek között, amikor rengeteg játékkal és ruhával otthagyta az otthonban. Több mint egy évtizeden át adott neki otthont, és azt mondta: „A legnagyobb dolog, amit adtam neki, a szeretet és a tisztelet.”
Bernie és az otthon alkalmazottjai egyaránt azt mondják, hogy Dani állapota sokat javult, amióta beköltözött. Egy 2019-es interjúban Bernie azt is elmondta, hogy amikor csak tudja, meglátogatja a lányt.
Bár végül le kellett mondania róla, mert már nem volt képes megfelelően gondját viselni, azt mondja, nem bánt meg semmit, és ha elölről kellene kezdenie, akkor sem változtatna semmin. „Most is megtenném. Boldoggá tesz, hogy adhattunk neki egy családot és egy otthont, ahol felnőhetett.” – mondta.