A demencia gyakori jelenség, de vannak olyan dolgok, amelyekkel csökkenthető a kockázata vagy lassítható az előrehaladása.
A demencia nem egy konkrét betegség, hanem az agysejtek károsodása miatt bekövetkező tünetegyüttes, ami a kognitív, memória, gondolat-feldolgozási és gondolatmeneti képességek csökkenését jelenti. A demencia tehát egy gyűjtőfogalom, amely többféle kognitív károsodást jelölhet, ezek közül az Alzheimer-kór a leggyakoribb típus.
A tünetek megértésével és a korai diagnózissal lelassíthatjuk a kognitív hanyatlást, és jobban felkészülhetünk.
Fontos felismerni a demencia korai jeleit, de a probléma az, hogy ezek széles skálán mozoghatnak. Ennek ellenére van néhány gyakori tünet, ami korán jelentkezhet, és amit sokszor figyelmen kívül hagynak.
Rövid távú memóriazavar
Itt nem egyszerűen arra kell gondolni, amikor pillanatnyilag nem jut eszünkbe a használni kívánt szó, vagy egy egyszeri figyelmetlenség, például amikor otthon felejtünk valamit, amikor elindulunk valahová.
Sokkal inkább olyasmire kell gondolni, ha például néhány órával később nem tudjuk felidézni egy beszélgetés részleteit. Dr. Jori Fleisher, a chicagói Rush Egyetem neurológiai tudományok docense szerint a rövid távú memóriavesztéssel küzdő embereknél az is gyakori, hogy a beszélgetések során ismételgetik magukat, és gyakran ugyanazokat a kérdéseket teszik fel.
„Nehézséget okoz nekik a nemrég tanult dolgok megjegyzése. Ez egy rövid távú memóriaprobléma” – mondja Fleisher.
Erre a problémára számos mindennapi apróság utalhat, amire érdemes odafigyelni. Ha például valaki, akinek korábban nem okozott nehézséget a gyógyszerek adagolása, vagy a meghatározott időpontok megjegyzése, elkezdi összetéveszteni a dolgokat, és több emlékeztetőre is szüksége van, hogy el tudjon igazodni.
Ez a rövid távú memóriazavar úgy is megnyilvánulhat, hogy az illető elmulasztja a megbeszélt találkozókat, rossz napon jelenik meg, vagy nehezen találja meg a helyes utat egy ismerős környéken.
Vannak emberek, akik természetüknél fogva feledékenyebbek, és ez egész életük során megnyilvánul. Ez még nem jelent okot az aggodalomra. Inkább a változásokra érdemes fókuszálni, amelyek rendszeressé válnak, és kezdik zavarni a mindennapi életet.
Tervezési nehézségek
Gyakori az is, hogy a betegeknek problémáik vannak a „végrehajtó funkciókkal”, vagyis a feladatok megtervezésével.
Ha tehát egy komplex feladatot kell megoldani, ami több apró részletből tevődik össze, előfordulhat, hogy nehezen boldogulnak azzal – ez lehet például egy vacsora megszervezése, ahol meg kell tervezni a menüt, be kell vásárolni, stb.
Személyiségbeli változások
A demencia egy másik gyakori jele a hangulatban vagy a személyiségben bekövetkező változások. Előfordulhat, hogy valaki, aki korábban extrovertált személyiség volt, visszahúzódóbbá válik, vagy éppen fordítva. De az is lehet, hogy az illető impulzívabbá, vagy éppen apatikussá válik. Mindezek az agyban bekövetkező finom változások tükröződései.
Folyamatos nehézség a megfelelő szó megtalálásában
A szavak megtalálásának nehézsége gyakori tünet. Ha időnként nehezen jut eszükbe egy szó vagy egy név, az még nem ok az aggodalomra, ha azonban ez a jelenség rendszeressé válik, és a beszélgetéseket is félbeszakítja, akkor ez már egy sokkal jelentősebb szókeresési nehézség jele, amely kivizsgálást igényel.
Pénzügyi átverésekre való fokozottabb fogékonyság
A demenciában szenvedő betegek fokozott kockázatnak vannak kitéve, és a csalók tudják ezt, ezért inkább az idősebb embereket veszik célba. Ha van olyan szerettünk, aki ilyen csalás áldozatává válik, érdemes megvizsgálni a kognitív állapotát.
Bár a genetikai tényezők is fontos szerepet játszanak, vannak dolgok, amiket megtehetünk a demencia kockázatának csökkentése érdekében. Az egészséges életmód nemcsak lassíthatja a demencia előrehaladását, de meg is előzheti azt. Ide tartozik a testmozgás, a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag, tápláló étrend, az alkohol fogyasztásának korlátozása (vagy elhagyása) és a dohányzásról való leszokás. De a másokkal töltött idő is fontos szerepet játszhat az agy egészségnek megőrzésében.
Ezenkívül fontosak a rendszeres orvosi vizsgálatok, valamint a pihentető éjszakai alvás. Az alvási apnoe kezelése szintén javíthatja az agy egészségét és működését, és csökkentheti a demencia kockázatát a jövőben.
Bár a demenciára nincs gyógymód, ezek az életmódbeli változások segíthetnek nem csak a megelőzésben, de a már diagnosztizált betegek esetében is, akik így gazdagabb, teljesebb életet élhetnek.
