Zsilli Patrik éppen a 16. születésnapját ünnepelte 2020. július 4-én, de a buli valóságos rémálomba fordult, amikor a pécsi fiú elcsúszott a medence partján, és eltört a nyakcsigolyája. A barátai húzták ki a vízből, mert már nem tudta mozgatni sem a lábait, sem a kezeit. Azonnal értesítették az édesanyját, és mentőt hívtak, a kórházban pedig kiderült, hogy valóban nagy a baj.
A most 18 éves Patrik így emlékszik vissza a balesetre, ami megváltoztatta az életét: „Éreztem, hogy nem mozog se a kezem, se a lábam. Amint rájöttem, hogy nem tudok mozogni, a legelső gondolatom az volt, hogy «ezt most jól elcseszted» a második meg már az, hogy «tartsd vissza a levegőt, ne fulladj meg itt a vízben»” – nyilatkozta a Fókusznak.
A kórházban közölték a szülőkkel, hogy fel kell készülniük a legrosszabbra: nyaktól lefelé végleges, négyvégtagú bénulás, tüdőösszeomlás, lélegeztetőgép. A család pillanatok alatt összeomlott, de nem adták fel, ahogy Patrik sem. A fiú már a kezdet kezdetén eldöntötte, hogy bármit mondanak is az orvosok, újra talpra fog állni, és megtanul járni, mert nem tudja egy kerekesszékben elképzelni az életét.
„Legelőször fel se fogtam, hogy milyen komoly a helyzet, mennyire súlyos, de már az első pillanatoktól úgy voltam vele, hogy én nem maradok így, hogy fel fogok állni. Nem maradok székben vagy ágyban fekve” – mondta.
Szerencsére az érző idegek, amelyek az ingerek felfogására szolgálnak, nem sérültek, és ez volt az a vékony szalmaszál, amibe a család belekapaszkodott, miközben Patrik elindult a felépülés felé vezető nehéz és hosszú úton.
A kezelések, a gyógytorna és a masszázsok rendkívül lassan ugyan, de meghozták a kívánt eredményt. Patrik először csak a lábujjait és az ujjait tudta megmozdítani, de aztán fokozatosan egyre többre lett képes, míg végül megtette az első lépéseket is.
„Amikor a lábujjam először mozogni kezdett, az még egy milliméter sem volt. Anyám ott volt a lábamnál, figyelte és azt mondta, hogy látja. Én föntről nem láttam semmit. Olyan kicsi volt a mozdulat” – emlékezett vissza a fiú.
Patrik édesanyja, Karácsony Gabriella azt mondja, pontosan emlékszik a napra, amikor a fia először mozdította meg a kezén a kisujját – ez 2020. augusztus 9-én történt, és tavaly szeptemberben tette meg az első lépéseket.
A fiú egyéni tanrendben folyatta a tanulmányait, de közben Pécsett és Budapesten is jár kezelésekre, és otthon is edz, hogy gyorsabban fejlődjön. „A legelején csak a vállaimat bírtam mozgatni, bicepszemet, meg hátrafelé húzni a kezemet, tenyeremet. Most már a balt egész jól tudom használni, nem a legerősebb, de mindent megcsinálok vele, amit szeretnék” – magyarázta a Fókusznak.
Mivel az állam nem finanszírozza a kezeléseket, ez komoly anyagi terhet jelent a családnak. A foglalkozások és az utazások költsége havonta átlagosan több mint félmillió forint. Az édesanya egyszer már indított adománygyűjtést a fia számára, és a család most abban reménykedik, hogy további segítséget kaphatnak.
Az eddig elért eredmények bíztatóak, kiderült, melyek azok az izmok, amelyeket legalább észben mozgatni tud, és a kezelés során elsősorban ezeknek a megerősítése a cél.
„A legfontosabb az, hogy a tudatos mozgásaiban elősegítsük, hogy akaratlagosan tudjon végrehajtani mozgásokat. Ebben neki van nagyon nagy szerepe, mert az ő érzete fogja megszabni számunkra a fejlesztés mértékét és menetét. Ha ő érzi a mozgást, érzi a változást, akkor arra kell ráfeküdnünk, és nem generalizáltan kell nagy izmokat erősítenünk, hanem mindig az érzetet kell követnünk, mindig az érzet után kell mennünk” – magyarázta Patrik gyógytornásza, Kordé Bence.
A fiú minden nehézség és akadály ellenére kitartóan küzd, és nem hajlandó feladni. „Nem tudok magamnak elképzelni olyan életet, amiben benne van az, hogy kerekesszéket használok. Nem bírok olyat elképzelni, amit meg bírnék oldani ülve, ezért mindent bele kell adjak” – mondta a fiú.
Fotó: RTL/Fókusz
Ha támogatná Patrikot és családját, ezen a számlaszámon teheti meg:
Név: Zsilli Patrik Szilárd
Számlaszám: 11773315-02079778
IBAN: HU41 1177 3315 0207 9778 0000 0000
BIC kód: OTPVHUHB
