David Gross, a 2004-es fizikai Nobel-díj egyik kitüntetettje szerint az emberiség jövőjét ma nagyobb veszély fenyegeti, mint amennyire azt a társadalom érzékeli. A világhírű elméleti fizikus elsősorban a nukleáris háború kockázatára, a fegyverkezési versenyre és a katonai rendszerek egyre gyorsuló automatizálására figyelmeztet. Egy 2026 áprilisában adott interjúban így fogalmazott: „Az esély arra, hogy az emberiség még 50 évig fennmaradjon, nagyon csekély.”
Gross nem konkrét időpontot jósol az emberiség végére. Érvelésének alapja az, hogy ha egy súlyos nukleáris konfliktus éves kockázata tartósan magas marad, az évtizedek során egyre nagyobb halmozott veszélyt jelent – írja a Science et Vie.
Saját becslése szerint a hidegháború idején évente nagyjából 1 százalékos nukleáris háborús kockázattal számoltak, míg ő a jelenlegi helyzetet körülbelül 2 százalékra teszi. Ebből vezeti le azt a nagyjából 35 éves időhorizontot, amelyet különösen aggasztónak tart. Ez Gross becslése, nem pedig valamiféle elfogadott tudományos előrejelzés.
A nukleáris kockázat szerinte nagyobb lett
David Gross szerint több tényező egyszerre növeli a veszélyt. Ma kilenc ország rendelkezik nukleáris fegyverrel, miközben több korábbi fegyverzet-ellenőrzési megállapodás meggyengült vagy megszűnt, a regionális konfliktusok pedig újabb eszkalációs helyzeteket teremtenek. A hiperszonikus fegyverek elterjedése tovább szűkítheti azt az időt, amely egy riasztás ellenőrzésére és egy katonai döntés meghozatalára rendelkezésre áll.
A fizikus szerint ezért a látszólag alacsony éves valószínűség sem kezelhető könnyelműen. Minél tovább áll fenn ugyanaz a kockázati szint, annál több alkalom adódik arra, hogy egy hibás döntés, téves riasztás vagy politikai eszkaláció végzetes következményekkel járjon.
Amikor arról kérdezték, hogyan fejlődhet az elméleti fizika a következő öt évtizedben, Gross már nem kizárólag tudományos kérdésként beszélt a jövőről.
„Jelenleg az időm egy részét azzal töltöm, hogy megpróbálom elmondani az embereknek…, hogy nagyon kicsi az esélye annak, hogy még 50 évig éljünk” – mondta.
Majd hozzátette: „Arra kértetek, hogy gondolkodjak el a jövőről, és az utóbbi években szinte megszállottan ezen töprengek – nem az ötletek és a természet megértésének jövőjéről, hanem az emberiség túléléséről.”
Az automatizált fegyverrendszerek és az AI miatt is aggódik
Gross figyelmeztetése nem áll meg a nukleáris arzenáloknál. Különösen veszélyesnek tartja, ha katonai döntéseknél egyre nagyobb szerepet kapnak automatizált rendszerek és mesterséges intelligenciára épülő algoritmusok. Attól tart, hogy egy hibás értelmezés vagy téves riasztás esetén a döntési folyamat olyan gyorssá válhat, hogy az embernek már nem marad elegendő ideje beavatkozni.
A kérdés 2026-ban azért is került ismét erősen előtérbe, mert a Bulletin of the Atomic Scientists január 27-én az úgynevezett Apokalipszis óráját 85 másodpercre állította éjfél előtt, ami a mutató történetének eddigi legközelebbi állása a jelképes katasztrófaponthoz. A szervezet a nukleáris veszélyek mellett a mesterséges intelligenciát, a biológiai kockázatokat és a klímaváltozást is azok közé a tényezők közé sorolta, amelyek miatt romlott a globális biztonsági helyzet.
A Bulletin külön is arra figyelmeztetett, hogy a nagyhatalmak közötti együttműködés gyengülése és a fegyverzet-ellenőrzés visszaszorulása növeli a nukleáris eszkaláció veszélyét. A szervezet a katonai mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozó nemzetközi irányelveket is sürget.
David Gross szerint a problémát nem az jelenti, hogy egy nukleáris konfliktus elkerülhetetlen lenne, hanem az, hogy a kockázat túl magas ahhoz, hogy természetes állapotként fogadjuk el. A fizikus ezért az emberi döntéshozatal megőrzését és a nemzetközi együttműködés erősítését tartja kulcsfontosságúnak a legveszélyesebb katonai rendszerek esetében.
