Magyar Péter szombaton, az Országgyűlés alakuló ülésén mondta el első miniszterelnöki beszédét, amelyben nemcsak politikai programot vázolt fel, hanem egy új korszak ígéretét is megfogalmazta. A Tisza Párt vezetője hangsúlyozta: nem uralkodni akar Magyarországon, hanem szolgálni a hazáját.
Eskütétele után történelmi elődöket idézett meg: Batthyány Lajost, Nagy Imrét és Antall Józsefet említette olyan államférfiakként, akiknek példája irányt mutathat számára a kormányzásban. Azt mondta, miniszterelnökként „tisztesség, bátorság, bölcsesség” alapján kíván dolgozni, és pontosan érzi annak súlyát, hogy az ország vezetése nemcsak politikai feladat, hanem erkölcsi és történelmi felelősség is.
„Nem uralkodni fogok Magyarországon, szolgálni fogom a hazámat” – fogalmazott beszéde elején.
A kormányfő arról is beszélt, hogy az elmúlt években testközelből látta, miként válhat a politika a nemzet szolgálata helyett a hatalom fenntartásának eszközévé. Szerinte egy politikai közösség könnyen elveszítheti kapcsolatát azokkal az emberekkel, akiktől a felhatalmazását kapta.
„Nem azért állok most itt, mert különb vagyok bárkinél az országban” – mondta, hozzátéve: magyarok milliói döntöttek úgy, hogy változást akarnak.
Magyar Péter az április 12-i országgyűlési választást történelmi fordulópontnak nevezte. Úgy fogalmazott, a több mint hárommillió rendszerváltó szavazat világosan jelezte: az emberek nem csupán kormányváltást, hanem egy teljes politikai korszak lezárását várják.
Beszédében többször is visszatért a „szembenézés”, az „igazságtétel” és a „megbékélés” fogalmára. Szerinte újrakezdés csak akkor lehetséges, ha az ország őszintén szembenéz az elmúlt évtizedek következményeivel.
Kemény szavakkal illette az „Orbán–Gyurcsány korszakot”, amely szerinte politikailag, erkölcsileg és emberileg is megbukott. Úgy vélte, a korábbi politikai elit nem vállalta a felelősséget az ország jelenlegi állapotáért.
A miniszterelnök súlyos társadalmi problémákról beszélt: szegénységről, létminimum alatt élő nyugdíjasokról, nélkülöző gyermekekről, kivéreztetett egészségügyről és megfizethetetlenné váló lakhatásról. Szerinte az elmúlt évtizedekben a közvagyon jelentős része egy szűk politikai és gazdasági elit kezébe került.
Bejelentette, hogy a kormány egyik első intézkedéseként benyújtják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásáról szóló törvényt. Az új intézmény feladata az elmúlt húsz év közvagyont érintő visszaéléseinek feltárása, a korrupciós ügyek kivizsgálása és a jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzésének támogatása lesz.
„Magyarország többé nem lesz következmények nélküli ország” – jelentette ki.
A beszéd egyik legélesebb politikai üzeneteként felszólította azokat a közjogi méltóságokat és intézményvezetőket, akik szerinte az előző rendszer kiszolgálóivá váltak, hogy május 31-ig mondjanak le. Külön név szerint említette Sulyok Tamás köztársasági elnököt is.
Magyar Péter a beszéd egyik legérzelmesebb részében bocsánatot kért a gyermekvédelmi rendszer áldozataitól, köztük a bicskei és a Szőlő utcai ügy érintettjeitől. Azt mondta, Magyarország többé nem fordíthatja el a fejét a gyermekek védelmével kapcsolatban.
Bocsánatot kért azoktól is, akiket az elmúlt évtizedekben megbélyegeztek vagy ellenségként kezeltek azért, mert tanárként, civilként, újságíróként vagy egészségügyi dolgozóként felemelték a hangjukat.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a Tisza-kormány minden magyar kormánya kíván lenni. Olyan országot akar építeni, ahol a közpénz újra közpénz, a közvagyon pedig ismét a nemzet vagyonát szolgálja.
Beszélt az alkotmányos rendszer átfogó felülvizsgálatáról is. Célként nevezte meg a fékek és ellensúlyok megerősítését, az intézmények függetlenségének helyreállítását és a miniszterelnöki ciklusok számának korlátozását.
Az ellenzékhez fordulva azt kérte: legyenek szigorú bírálói a kormánynak, ha hibázik, ugyanakkor működjenek együtt abban, hogy Magyarország tisztább és átláthatóbb ország legyen.
Beszéde végén Varga Béla kisgazda politikus szavait idézte: „Nehezebb olykor szabadnak, mint rabnak lenni.”
Magyar Péter szerint a szabadság most történelmi felelősséget jelent, és azon múlik az ország jövője, hogyan él vele Magyarország.
