Veszélybe került a híres parajdi sóbánya, és a szakértők szerint az egyetlen esély a megmentésére az lenne, ha kaviccsal töltenék fel a területet. Ezt a megoldást az Európai Sógyártók Szövetségének szakértői javasolták, akik a helyszínen értékelték a kialakult helyzetet.
Azonban a kavicsos stabilizálás költségei elérhetik a több millió eurót, ezért alternatív megoldásként új bányajáratok létrehozását javasolták turisztikai és kitermelési célokra. A román Gazdasági Minisztérium két, összesen 300 millió lejes támogatási programot indított, hogy segítséget nyújtson a parajdi árvíz által sújtott vállalkozásoknak.
Több mint két héttel az első repedések megjelenése után, csütörtökről péntekre virradóan több kráter egyesült, és egy hatalmas mélyedés keletkezett, amely egy sós tó formáját vette fel. A Korond-patakot elvezető gépek által használt út 700 köbméternyi kavicsrétege omlott be a vízbe. A szakértők megerősítették: a repedések már az erdős területek felé is továbbterjedtek.
Jelenleg a süllyedés üteme lassú. „További szivárgások történtek az érintett területen. A kiszakadt sós víz miatt gondjaink vannak, de ugyanakkor csökkenti a súlyos következményekkel járó összeomlás kockázatát” – mondta Petres Sándor, Hargita megye prefektusa.
A Korond-patakot és a Kis-Küküllő folyót a Román Vízügyi Hatóság folyamatosan monitorozza.
„A sótartalom ma alacsonyabb, mint tegnap. A szennyezés hulláma ma reggel Dicsőszentmárton környékén volt” – mondta Luci Ervin, a Vízügyi Hatóság műszaki igazgatója.
Halpusztulás és környezeti károk
A hatóságok megerősítették, hogy a szennyezés halpusztulást okozott a Korond és a Kis-Küküllő folyók mentén, főként Sóvárad és Székelykeresztúr térségében. Előzetes becslések szerint mintegy 50 kilogramm hal pusztult el – ami a károkhoz képest viszonylag csekély mennyiség.
A sós víz, mivel sűrűbb és nehezebb az édesvíznél, lesüllyedt a folyó medrébe, és egy „sós felhőt” képezett. A halak ösztönösen a felsőbb, tisztább rétegekbe húzódtak, így a kár – egyelőre – mérsékelt maradt.
Határon túli veszély: figyelmeztetés Magyarországnak
Székely Annamaria, a Maros megyei Környezetvédelmi Igazgatóság vezetője elmondta: „A Kis-Küküllő folyó növényzetének és állatvilágának pusztulására számítottunk.”
A román hatóságok időben figyelmeztették magyarországi partnereiket, hogy a szennyezett víz a határon is áthaladhat.
„Jelenleg Dicsőszentmárton vízellátása szünetel. Az önkormányzatok még ma és talán holnap is kibírják” – mondta Sipos Levente, a marosvásárhelyi vízügy igazgatója.
Milliós beavatkozás vagy új bányajáratok?
A helyzet súlyossága miatt a SALROM (Román Sóipari Társaság) és az Európai Sógyártók Szövetsége részletes megoldási javaslatokat dolgozott ki.
„Az első megoldás a víz ellenőrzött elvezetése a bányákból, majd a víz elvezetése után a stabilizálás érdekében kavics és töltőanyaggal való feltöltés. Az akna bejáratát le kell zárni és betonozni, mert a régi bányák összeköttetésben állnak a turisztikai bányával és a kitermelés helyszínéül szolgáló bányával” – mondta Nicolae Sebastian Șoltuz, a SALROM befektetési igazgatója.
Mivel ez a módszer rendkívül költséges, a szakemberek egy második lehetőséget is felvázoltak: egy új turisztikai és egy külön sókitermelő járat kialakítását.
A helyszínre német szakértői csapat is érkezett, akik föld alatti rezgések figyelésére szolgáló érzékelőket telepítettek – ezzel is segítve a biztonságos megoldások kidolgozását.
