Rengeteg hiedelem létezik, ami a táplálkozást és az étkezést illeti. Még a táplálkozási szakértők is gyakran ellent mondanak egymásnak, ha az ételekről van szó, illetve azok jótékony hatásaira az egészségünkre. Az alábbiakban nyolc legendát gyűjtöttünk össze, amelyeket tudományos kutatások eredményei cáfolnak a szakértők.
» 3 csillagjegy, akikre csak úgy árad a szerencse 2023 őszén
» A nő megváltoztatta a végrendeletét, miután megtudta, hogy a fia megcsalta a feleségét: „Azokat jutalmazza, akik megérdemlik”
» „A vőlegényem négyszer többet keres nálam, de nem hajlandó osztozni az anyagiakon”
» A férfi szerelme furcsán kezdett viselkedni, miután megszületett a gyerekük – ledöbbent, amikor megtudta az igazságot a nőről
1. Minden kalória egyforma
Jól bevésődött hit, hogy minden hízással/testsúllyal kapcsolatos probléma a kalóriáknak köszönhető. Normális, hogy minden bevitt kalória számít, de legalább annyira fontosak az élelmek is, amelyeket elfogyasztunk. Íme 3 példa, amelyből rájöhetünk, nem „minden kalória egyforma”:
* Fruktóz vs. glükóz – nagyobb a valószínűsége annak, hogy a fruktóz fokozza az éhséget, kedvez a hasi zsírszövetek képződésének, és immunissá tesz az inzulinra, minthogy a glükóz, ugyanakkora mennyiségű kalória formájában.
* Fehérjék – összehasonlítva a zsírok és szénhidrátok fogyasztásával, a fehérjék növelhetik az anyagcsere-arányt, csökkentve ezáltal az éhség érzetét.
* Hosszú láncú vs. közepesen hosszú láncú zsírsavak – ez utóbbiak (például a kókuszolaj) növelik az anyagcsere-arányt, ami által későbbre leszünk éhesek, míg az előbbiek nem.
Tehát, nem minden kalória egyforma. Ezek ugyanis másképp hatnak a szervezetünkre, az élelmekre pedig egyéni módon reagálunk.
2. Nem jó, ha sok fehérjét eszel
Sokan úgy vélik, hogy a fehérje-dús étrend ártalmas a veséknek és kedvez a csontritkulás kialakulásának. Igaz, hogy a fehérjék hatására sokkal több kalciumot választ ki a szerveztünk, rövidtávon. Hosszútávon azonban, a fehérjék erősítik a csontokat, és csökkentik a törések veszélyét. Mi több, egyetlen kutatás során sem bizonyosodott be, hogy a fehérjéknek hatása lenne a vesékre. Egyedüli kockázatot a magas vérnyomás és a cukorbetegség jelenti a szervek egészségére nézve.
Tehát, amíg nincs olyan egészségügyi problémánk, ami miatt tilos fehérjéket fogyasztanunk, ne kíméljük tőlük a szervezetünket!
3. A legegészségesebb diéta kiegyensúlyozott és zsírokban szegény
A zsírszegény diéta 1977 óta lett divatos, körülbelül egyidőben a túlsúlyosság „járványával”. Ennek ellenére, egyetlen kutatás sem támasztotta alá, hogy a zsírokban szegény étrend hatékony lenne. Mégis a National Institute of Health eldöntötte, tesztelni fogja a diétát, és elindította a valaha készített legnagyobb felmérést az ügyben. A kísérletezés 7 és fél évig tartott, ezidő alatt a következőket sikerült megállapítani:
* A kúra nem előzte meg a súlygyarapodást.
* Nem csökkentette a szívbántalmak kialakulásának esélyét sem.
Vagyis, zsírszegény diéta ide vagy oda, a lényeg, hogy nem működik!
4. Mindenkinek csökkenteni kéne a nátrium-bevitelt
A nátrium a test egyik alapvető elektrolitja. A testünket alkotó sejteknek nagy szükségük van rá, egészségük megőrzésében. Egyébként nem élnénk. Sokáig azt hitték róla, hogy emeli a vérnyomást, ezáltal növeli a kockázatot a szívproblémák kialakulására. Holott bebizonyították, a nátrium valóban emel egy keveset a vérnyomáson, rövidtávon, hosszútávon nem jó csökkenteni a bevitt adagot, ugyanis a hiánya növelheti a trigliceridek és a koleszterin szintjét a vérben.
Tehát, ha valamilyen okból nem vagyunk eltiltva a sótól, ne mellőzzük annak fogyasztását.
5. A telített zsírok növelik a koleszterinszintet és szívinfarktust okoznak
Ez a hiedelem a 60–70-es évek téves megfigyeléseit követően rögzült a köztudatba. Azóta több kutatás során elemezték újra a telített zsírok egészségre gyakorolt hatását, és az alábbi eredményekre bukkantak:
* Nem létezik semmilyen kapcsolat a telített zsírok és a szívérrendszeri problémák között.
* A telített zsírok növelik a HDL (jó koleszterin) szintjét, továbbá átalakítják a kis méretű és sűrű LDL-t (rossz koleszterint) nagyobb méretűvé, ami viszont jóindulatú.
Tehát semmi okunk nincs arra, hogy kerüljük a természetes élelmeket, amelyek telített zsírokat tartalmaznak.
6. A kávé ártalmas az egészségnek
Régen valóban rossz híre volt a fekete italnak. Egy másik igazság róla az, hogy a benne lévő koffein hatására rövidtávon megugratja a vérnyomást, azonban hosszútávon számos betegségtől képes megóvni. A kutatások ugyanis alátámasztották, a koffein:
* javítja az agyfunkciókat,
* segít a zsírok elégetésében,
* csökkenti a cukorbetegség kialakulásának veszélyét,
* védi a májat a ráktól és a cirózistól,
* nem utolsó sorban rengeteg antioxidánst tartalmaz, ami miatt az elsőszámú antioxidánsforrásként könyvelték el, a nyugati diétában.
7. A tojásban sok a koleszterin, és szívbajokat okozhat
A koleszterin miatt, a tojás hírneve nagyot csorbult. Viszont az élelmekben rejlő koleszterin mennyisége nem vonja maga után a vérben lévő koleszterin gyarapodását. Mi több, sose került olyan bizonyíték az asztalra, hogy a tojás ártana az egészségnek! Ellenkezőleg. Azt állapították meg a tudósok, hogy a tojás fogyasztása javítja a vér lipid-képét, és növeli a HDL (jó koleszterin) szintjét. Mindemellett a szívproblémákkal sem sikerült őt kapcsolata hozni.
8. A szénhidrátszegény diéta veszélyes
Egyedül a telített zsírokról alkotott negatív vélemény miatt tartották ártalmasnak a szénhidrátszegény diétát. Ez ugyanis maga után vonja a telített zsírok mennyiségének a növelését. Ennek eredményeképpen, meg voltak győződve róla, hogy ez a kúra árt a szívnek, és egyéb krónikus zavarokat okoz. 2002-ben több mint 20 kutatást végeztek a témában, és az alábbiakat fedezték fel:
* jobb eredményeket érhetünk el általa a súlyvesztésben, mint a zsírszegény diétával,
* drasztikusan csökkenti a trigliceridek (a vérben levő zsírok) számát,
* növeli a HDL (jó koleszterin) szintjét,
* szabályozza a vércukorszintet, és javít az inzulin-adagoláson (ami főként a cukorbetegeknek előnyös),
* csökkenti a vérnyomást.
