1. A Föld nem gömb alakú
Tévedés ne essék, nem vagyok lapos-Föld csoport párti. Egyszerűen csak arról van szó, hogy ideális állapotban gömb alakú lenne, de a gravitációs erők torzítják hihetetlenül szabálytalan alakúra. Például az egyenlítő mentén erősen domborodik, a sarkak mentén pedig homorú, így egyáltalán nem nevezhető szabályos gömbnek.
2. A “Föld” megnevezés az angol-szász nyelvből ered
Minden más bolygó a Naprendszerben valamilyen ógörög vagy római istenről kapta a nevét, a miénk miért ennyire egyszerű? A Föld (Earth) elnevezés az angolszász Erda szóból ered, amely földet, vagyis inkább termőföldet jelent, és nagyjából 1000 éves megnevezés. Ironikus, hogy épp ez a bolygó, amelynek 71%-át víz borítja, folyékony halmazállapotban.
3. Egy nap nem kereken 24 óra
Sokan panaszkodunk arra, hogy kevés a 24 óra ügyes-bajos dolgaink rendezésére – és igazunk is van, ugyanis 24 nem is áll rendelkezésünkre. A valóság az, hogy egy kerek nap 23 óra 56 perc és 4 másodpercből áll.
4. A Föld az egyetlen bolygó (tudtunk szerint), ahol tektonikus lemezek léteznek
Legjobb tudásunk szerint 7 nagy kőzetlemez alkotja földünk külső burkát, amelyek átlagosan évente 2,5 cm-t mozdulnak arrébb. Ahol egymásnak ütköznek, ott hegyek gyűrődnek, ahol pedig távolodnak egymástól, ott völgyek képződnek. Ezeken a repedésvonalakon a leggyakoribbak a vulkánok és földrengések, és ezek a legideálisabbak a kőszén kitermelésre is.
5. A Föld sziámi ikre: a Theia
A tudósok csak manapság kezdik elismerni, hogy az elmélet bizonyítható tudományosan, miszerint a távoli múltban a Földnek ikertestvére is létezett, amelyet Theiának neveztek el, és nagyjából a Marssal megegyező mérete lehetett. 4,5 milliárd évvel ezelőtt a Theia a Földnek ütközött, és ebből a robbanásból szakadt le a Hold, majd kezdett keringeni a Föld gravitációs erejétől foglyul ejtve.
6. A Hold, szemben a Földdel, szabályos gömb alakú
Tökéletes gömb alakját az égboltra tekintve is ellenőrizhetjük, és a Föld gravitációs ereje erodálta ilyen mértani alakra. Létezik neki egy sötét oldala is, amit a Földről nézve sosem láthatunk, ugyanis szabályos szinkronmozgást végez, amely miatt mindig nagyjából ugyan azt az oldalát láthatjuk. Érdekes, hogy a Nap a földi égbolton cirka ugyan akkorának látszik, pedig 400-szor nagyobb mint a hold, és kábé ugyanennyiszer távolabb is van tőlünk.
7. Az óceánok 90%-a úm. felfedezetlen terület
A tudományos világ hatalmas erőkkel fordul a Hold és Mars bolygó kutatása felé, de mégis miért? A földi óceánok több, mint 90%-áról szinte semmit sem tudunk, és ebbe beletartozik a teljes élőviláguk is. Becslések szerint a mélytengeri állatok 10%-át (ha) kategorizáltuk és azonosítottuk mindeddig, pedig az óceánok 99%-a állítólag lakható. 212.906 tengeri állatot tartunk ma számon, és cirka 25 millió vár még felfedezésre, amikről egyáltalán semmit sem tudunk.
8. A Föld legmagasabb pontja nem az Everest
A leghíresebb ázsiai hegység nyilván a Himalája, és annak is legnagyobb “celebe” az Everest, amely 8.848-as magasságával állítólag a legmagasabb pont a Földön. Amennyiben viszont figyelembe vesszük, hogy a Föld nem tökéletesen gömb alakú, azaz az Egyenlítő mentén jóval nagyobb a kidomborodás, így az ott található hegyek a Föld középpontjától számítva magasabbra rúgnak, mint az Everest. Az Equadorban található Mount Chimborazo ugyan a tengerszinttől mérve csupán 6.267 méter magas, mégis, ha a középpontól számítjuk a magasságát, úgy 8.681 métert kapunk, ami egy picivel fölülmúlja az Everest csúcsát.
