A kenyér tévesen van a táplálkozási piramis alapján. Annak ellenére, hogy számos táplálkozási szakértő szükségtelennek, sőt meglehetősen károsnak minősíti a kenyeret és az egyéb gabonatermékeket, ezek mégis széles körben elterjedtek.
» Ha igazán elégedett akarsz lenni az életben, mondj búcsút ennek a 11 viselkedésnek
» A nő talált egy üzenetet a férje zsebében a férfi temetésén, ami megváltoztatta az életét
» A híres orvos figyelmeztet: „Minden ember, akinek rossz gondolatai vannak, fizetni fog. A gyűlölet a lét rákja”
» A nő arra kéri felnőtt lányát, hogy fizesse a lakbér és a számlák felét – a lánya frappáns választ adott
Íme néhány aggasztó tény a kenyérről:
A teljes kiőrlésű kenyér jobban emeli a vércukorszintet, mint egy Snickers szelet
A teljes kiőrlésű lisztből készült barna kenyérben nem minden esetben lelhetők fel a gabonában található jótékony rostok, olajok, fehérjék és vitaminok, azoknak a finomítási eljárásoknak köszönhetően, amelyek eredményeképpen a finom porszerű lisztet nyerik. Ezért a kenyeret könnyedén megemészti a szervezet, és nagyon hamar jut el a keringésbe, glükóz formájában. Ez pedig növeli a zsíranyagcserében szerepet játszó hormon, az inzulin termelődését. A teljes kiőrlésű kenyérnek ilyenképp még magasabb glikémiás indexe lehet (élelmiszer vércukor emelő képessége, százalékban), mint egyes csokoládészeleteknek.
A hirtelen történő vércukorszint emelkedést ugyanilyen gyors csökkenés követi, minek következtében iszonyú éhségérzet tör ránk. Ezzel pedig kezdetét veszi a véget nem érő kör, mikor eszünk, megint éhesek leszünk és megint eszünk. Ez a szénhidrátban gazdag diéta rossz oldala, amit sok félreinformált illetékes sulykol belénk.
Ezt az ördögi kört kerülendő, sok szakértő a szénhidrát-mentes diétát javasolja a cukorbeteg és túlsúlyos betegeknek.
Következtetés: mivel a barna kenyérhez használt teljes gabonaszemek porrá vannak finomítva, gyorsabban felszívódnak és vércukorszint kiugrást okoznak a vérben. Ezért van a kenyérnek még néhány csokoládészeleten is túltéve, magas glikémiás indexe.
A kenyér sok glutént tartalmaz
Noha kenyér nem csak búzalisztből készülhet, általában a fő alapanyaguk a búza. A búza egy glutén nevű fehérjét tartalmaz (hallhattunk róla a cöliákia vagy gluténérzékenység kapcsán). Nyilvánvaló az állítás, hogy a népesség szignifikáns százalékban érzékeny a gluténra.
A glutén ragasztó szerű tulajdonsága adja a tészta nyújthatóságát. Ez a sütéshez valóban jól jön, de a kimutatások szerint olyan emésztőrendszeri panaszokhoz vezet, mint a puffadás, széklet inkonzisztencia, a bélfalak sérülése vagy éppen a fáradtság.
Ennél nyugtalanítóbb tény, hogy a glutént összefüggésbe hozták a skizofréniával, és az ópiátokhoz hasonló addiktív hatással bír.
Következtetés: a legtöbb kenyér tartalmaz glutént, amely káros is lehet az egészségre nézve. Hogy kiderítsd milyen hatása van a szervezetedre, iktasd ki az étrendedből, majd egy hónap múlva újra térj vissza rá. Jelentős változásokat tapasztalhatsz, a legtöbb embernél általában a renyheség csökkenése észlelhető.
Más káros anyagok
Ha olvastad már a kenyér csomagolásán feltüntetett összetevőket, rájöhettél arra, hogy kémia egyetemen szerzett diplomával a zsebedben könnyebben megértenéd ezeket. A legtöbb kenyér pedig cukrot és magas fruktóz tartalmú kukoricaszirupot is tartalmaz. A cukor, a gabona és a többi anyag túlműködésre készteti a hasnyálmirigyet.
Ezeknek az anyagoknak többsége tartósítószer, amelyek évekig maradhatnak lerakódva a gyomorban.
Következtetés: a legtöbb kenyér cukrot tartalmaz, ami még tovább emeli a vércukorszintet. Ebben az esetben pedig a szervezet zsír formájában raktározza majd a fölösleges energiát.
Kevés esszenciális tápanyag
Még ha el is szeretnénk kendőzni az eddigieket és a tápanyagokra összpontosítani, nos, itt is ki kell, hogy ábránduljunk. A kenyér ugyanis nem annyira jó tápanyagforrás, mint a friss zöldségek, gyümölcsök, a tojás, hal vagy a hús. Még a teljes kiőrlésű kenyér sem áll jól ilyen téren, hiszen nem csak alacsony tápanyagtartalmú, de le is lassítja a más ételekből származó tápanyagok felszívódását. Ezek azok a tápanyagok, amelyek nem annyira. A gabonafélékben található fitinsav a cinkkel, vasal és kalciummal oldhatatlan komplexet képez, akadályozva ezeknek a felszívódását. Másodsorban pedig a glutén bélnyálkahártyára gyakorolt előnytelen hatása is akadályozza az ásványi anyagok felszívódását.
A gabonafélék nem tartalmazzák azt a szükséges mennyiségű aminosavat, ami az izmok felépítéséhez és fenntartásához szükséges (nem így a banán esetében, amely kitűnő aminosav forrás).
Következtetés: a kenyér nem tartalmaz annyi tápanyagot, mint amennyit gondolunk. Sőt, a benne levő gabona akadályozza a többi tápanyag felszívódását. Ahelyett, hogy legfőbb táplálékunkként tekintenénk rá, inkább helyettesítsük valami mással.
A teljes kiőrlésű gabona növeli a rossz koleszterint
Számos tanulmányban mutatták ki, hogy a teljes kiőrlésű kenyér 60%-al emeli az LDL koleszterin szintjét egy 12 hetes periódus alatt.
A koleszterin körül sok mítosz kering, annak testzsírokra gyakorolt hatása miatt. Eddig azt hihettük, maga a zsír a rossz koleszterin okozója, holott nagy valószínűséggel a búza a ludas.
Következtetés: a búzaliszt növeli az LDL koleszterin szintjét, a legtöbb kenyér pedig tartalmaz búzalisztet.
Tehát:
A kenyér a legszélesebb körben fogyasztott élelmiszer a nyugati társadalomban. Mindenhol ott van. Hamburger, szendvics, péktermékek. Gyakran mondják, hogy a barna kenyér a legfontosabb élelem, de ez távolabb nem is állhatna az igazságtól. A kenyér ugyanis nagyon szegény tápanyagforrás, a zöldségek, gyümölcsök, hal és hús mellett.
A legfőbb probléma a kenyérrel az, hogy a búza nagymértékű változáson ment át az utóbbi 50 évben, amihez a szervezetünk még nem volt képes alkalmazkodni. Hiába vannak tele minden bolt polcai kenyérrel, jó okunk van rá, hogy ne tegyük a kosárba.
Egyed Zsuzsanna
