Mivel a csoki a legnépszerűbb édesség, így hozzá kapcsolódik a legtöbb tévhit is. Mielőtt szót ejtenénk ezekről fontos leszögezni, hogy csokoládé és csokoládé között is különbség van, nem is kicsi. Körülbelül úgy kell elképzelni, mint a vidéken, zöld füvön, kertben nevelkedett csirke és a nagyüzembe, különböző tápokon és antibiotikumokkal kezelt csirke között.
Sajnos a legnépszerűbb tömegtermékeknek kevés közük van az eredeti csokoládéhoz, mivel sok cukrot, állagjavítót, tartósítószert és ízaromát tartalmaznak – írja az Egészségtükör. A tisztább minőségű, fekete csokik mivel sokkal keserűbbek, kevésbé népszerűbbek, ám kis mennyiségben jótékony hatással vannak az emberi szervezetre. Ezek ismeretében álljon itt négy, a csokival kapcsolatos tévhit:
Pattanásokat okoz a csokifogyasztás: a pattanások nem a csokoládétól jelennek meg, hanem a csokihoz adott tejportól. A tiszta, magas kakaótartalmú csoki sok antioxidánst tartalmaz, ami jót tesz a bőrnek.
Romlik a fogunk a csokitól: annyiban igaz, hogy a csoki tartalmaz fermentált szénhidrátot, ami veszélyes lehet a fogakra, ám ez a mennyiség elenyésző. A fő problémát a csokihoz adott cukor jelenti, ami az egész csontozatnak, így a fogaknak is árt.
A csoki szívbetegséget okoz: sokfelé hallani, hogy a csokoládé eltömíti az artériákat, és ez növeli a szívbetegség kialakulásának kockázatát. A fekete csokoládéban lévő kakaóvaj jót tesz a koleszterin szintnek, továbbá fontos vitaminokat, és ásványi sókat (vas, magnézium, kalcium és káliumot) tartalmaz. Ezek elengedhetetlenül szükségesek az izmok, az ízületek és az idegrendszer harmonikus működéséhez.
Álmatlanságot okozhat a csokoládé: szintén elterjedt mítosz, hogy a kakaó sok koffeint tartalmaz, azonban ez nem igaz. Egy csésze kakaó 5 mg koffeint, míg egy csésze kávé 130-200 mg koffeint tartalmaz.
