Egy fiatal kínai nőnél 24 éves korában állapították meg, hogy hiányzik a kisagya. A nő egész éltében járási problémákkal küszködött, ezért csak hétéves korában tanult meg járni, hatéves koráig pedig a beszédét sem értették. Az orvosok ennek ellenére nem vizsgálták meg komolyabban, ám amikor szédüléssel és hányinger panaszával kórházba ment a CT-vizsgálat kiderítette, hogy a nőnek a teljes kisagya hiányzik.
A kisagy helyét pedig az agy-gerincvelői folyadék töltötte ki. Később MRI-felvételeket is készítettek a szakemberek, és azokon jól látszik, hogy a kisagy helyét sötét terület borítja. A világon összesen kilenc ilyen regisztrált esetről tudnak. A problémát azért nehéz vizsgálni, mert a kisagy nélkül születők közül legtöbben más kiskorukban meghalnak, így csupán a boncoláskor derül ki a rendellenesség – számolt be a Brain: a journal of neurology szaklap.
A kisagy tudatunktól függetlenül biztosítja az akaratlagos izmok egyenletes összehúzódását és összehangolja működéseiket, beleértve az ellentétes működésű (antagonista) izomcsoportokét is. A kisagy összeköttetései a központi idegrendszer egyéb részeivel, a testtartást és az akaratlagos mozgást szolgálják, de szerepe van a beszédben is.
Fontos az a körülmény, hogy kisagyféltekék a test azonos oldali izomzatának mozgásait kontrollálják, valamint az, hogy a kisagynak nincsenek közvetlen pályái az alsó motoros neuronokhoz, hanem befolyása azokra közvetve, az agykérgen és az agytörzsön keresztül érvényesül. A kisagyhoz köthető problémák agyi rendellenességeket okozhatnak, gátolhatják a mozgást, epilepsziás rohamokat eredményezhetnek.
A nőnél azonban csak kismértékű mozgási rendellenesség volt tapasztalható, a beszéde pedig folyamatosnak mondható egyes nehezebb kiejtések kivételével. Az orvosok szerint ez azzal magyarázható, hogy a nagyagykéreg minden bizonnyal átvehette a kisagy funkciót, ám ennek igazolása még hátra van, mivel további vizsgálatok szükségesek e tekintetben.
