1979 volt az az év, amikor a robotok emberi életet oltottak ki első alkalommal!
1979. január 25. volt, amikor a Michigan-ben található Ford gyárban, Robert Williams dolgozót arra kérték, hogy egy nagyon magas polcrendszeren számolja meg az alkatrészeket. Az erre a célra használt robot ugyanis téves adatokat közölt, és ezért volt szükség, hogy Williams végezze el ezt a munkát.
Igen ám, de miközben a férfi végezte a munkáját, egy, az alkatrészek levételére tervezett robotkar hirtelen működésbe lendült, és fejbe verte Robert Williams-et, aki azonnal életét vesztette. A robot, mintha mi sem történt volna tovább végezte a munkáját, miközben a férfi élettelenül feküdt a földön.
A munkatársai 30 perc után kapták meg a szerencsétlenül járt férfit, így a történelem során Robert Williams lett a robotok első áldozata, bár halála teljes mértékben véletlen baleset volt. Ugyanis a hirtelen életre kelt robotkar nem volt ellátva semmilyen figyelmeztető hanggal, ami ez esetben életet mentett volna. 1979-ben ugyanis még nem volt olyan fejlett a robotipar, mint napjainkban. Az eset tárgyalásán az esküdtszék megállapította, hogy a robot tervezésekor nem fordítottak kellő figyelmet a hasonló esetek elkerülésére, Williams családja pedig 10 millió dolláros kártérítést kapott a robotot tervező cégtől.
A robotok második halálos áldozata alig két év múlva, Japánban következett be, hasonló körülmények között: a robot nem észlelte a 37 éves Kenji Urada jelenlétét, és halálos ütést mért rá.
Így aztán az elkövetkezendő években a robotika szakértőinek egyetlen prioritása volt a tervezések során, hogy ezeket a gépezeteket az emberek számára biztonságossá tegyék. Habár nagy a fejlődés e tekintetben a 70-80-as évekhez képest, a probléma még közel sincsen megoldva. Azt azonban tudni kell, hogy egyetlen halált okozó robot sem a saját akaratából vitte véghez tettét, ezek mind sajnálatos balesetek voltak.
Ezt azért tartottuk fontosnak megjegyezni, mivel az olyan SF filmekben, mint a „Terminátor” vagy a „Matrix”, a mesterséges intelligencia nem egy esetben az ember ellen fordul saját önálló akaratából.
Shimon Whiteson, az oxfordi egyetem informatikai szakembere és a Morpfeus Labs koordonátora szerint, egyetlen robot sem ölthet magára emberi „kívánságokat”, csakis olyanokat, amiket beprogramoztak számára. A legnagyobb veszélyt az jelenti Whiteson szerint, hogy a tudósok maguk programoznak gyilkosságra robotokat, melyeket harci célokra vetnek be. Ennek megakadályozására, néhány éve a mesterséges intelligencia terén dolgozó szakemberek, nyílt levelet adtak ki, amelyben kérik, hogy tiltsák be az ilyen jellegű technológiákat.
Ennek ellenére 2020. decemberében, az iraki hatóságok kijelentették, hogy Mohsen Fakhrizadeh-et, az iráni nukleáris program tudósát, egy mesterséges intelligencia által vezérelt géppuskával gyilkolták meg. A fegyvert egy autóba szerelték, és amikor a tudós a fegyver hatóterületén belül került, ez automatikusan felismerte őt és 13 golyót röpített belé, olyan precízen célozva, hogy a mellette ülő felesége egy karcolás nélkül úszta meg a támadást.
